Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
65 Körmöczi Katalin így fogalmaz: „Sem a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány, a Kossuth és Batthyány vezette volt nemesi ellenzék taktikai lépései, sem a márciusi ifjúság helyzetfelmérő képessége nem engedte a szélsőség irányába vinni a mozgalmat, maguk az ifjak legradikálisabbjai (Petőfi és Vasvári) által fogalmazott proklamáció is a rend fenntartására intett, és Pozsonytól, azaz Kossuthtól várta a meghatározó lépés megtételét."19 Még Petőfi sem buzdított a nemesség lemészárlására, bár felvillantja annak lehetőségét, ha az urak nem fogadják el a feléjük nyújtott kezet. így zárja a Dicsőséges nagyurak című versét: Ha bennünket még mostan is Megvettek, Az úristen kegyelmezzen Tinektek. Mert kettőn áll a vásár. A magyar nemességen is múlott, hogy vérengzés helyett összefogás lesz-e. A magyar nemesség pedig jól döntött: kiváltságairól önként lemondott, és a jogkiterjesztés elvét követve az alsóbb osztályokat mintegy beemelte a nemzetbe. Franciaországban nem ez történt. S bár az ún. francia eszmék hatással voltak a magyar értelmiségre, figyelemre méltó tény, hogy maga Petőfi is 1848. március 15-e után pár hétre nem egy francia gondolkodóról, vagy politikusról, forradalmárról írt verset, hanem egy magyar nemesről, egy fejedelemről: II. Rákóczi Ferencről.20 Rákóczi szellemétől kéri, hogy jöjjön és fejezze be azt a harcot, amelyet annak idején elkezdett. Szállj le hozzánk hősi szellemeddel, Ha kezdődik majd az ütközet. Vedd a zászlót, vedd szellemkezedbe, S vidd előttünk, mint hajdan vivőd, S majd ha eljön győzedelmünk napja, A szabadság dicső ünnepe, így kiállt föl millióknak ajka: Aki kezdte, az végezte be! Rövid írásomat csupán gondolatébresztőnek szántam, és arra igyekeztem fölhívni a figyelmet, hogy a helyes fogalomhasználat mennyire fontos. Egyben szükségesnek tartom e történelmi korszak újragondolását.21 ERDÉLYI MÓNIKA VILLŐ 19 Körmöczi i. m. 16. 20 Petőfi i. m. 905. Itt megjegyzem: Petőfi ahhoz a Rákóczihoz szólt, aki mentesíteni kívánta a harcoló jobbágyokat a közterhek és a földesúri szolgáltatások alól, és aki először mondta ki a szót: köztereh. 21 Elhangzott a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciáján, Kisteleken, a Művelődési Házban 2012. március 30-án.
