Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
55 lomás. Szerette Miklós ezt a szobáját, a furcsa házat is, a világot járt főorvost, aki magányosan sétáltatta hatalmas kutyáját."36 Radnóti ebben az - alkotói légkört teremtő, nyugodt, csöndes - alsóvárosi szobában írta doktori értekezését, az 1934-ben megvédett és publikált Kaffka Margit művészi fejlődése című tanulmányt. Számos verse íródott itt, köztük a - neki igényes, méltó szellemi miliőt és baráti kapcsolatokat adó Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának ajánlott - Kortárs útlevelére (1934. február 5.) című mestermunka. A már idézett lakótárs, Tolnai Gábor szerint a Pontos vers az alkonyatról (1934. szeptember) című - Tisza-parti naplementét megörökítő - versben a Bokor utcai ház ablakából látható vasúti töltés zöldellésében fölfedezhető pipacsok jelennek meg. Híven tüntet két pipacs, nem bánja, hogy őket látni még, de büntet is rögtön az ég: szuronyos szellővel üzen; s mosolyg a szálldosó sötét, hogy nem törik, csak hajlik a virág, s könnyedén aligha hagyhatja el piros hitét. Az idézett kortársi visszaemlékezések is igazolják, hogy a fiatal szegedi egyetemistát éppúgy a rend, a tisztaság, az átláthatóság igénye jellemezte, mint a már régóta klasszikussá vált költőt. Radnóti számára szegedi lakásai az alkotó mindennapok díszletei voltak, s ezekben az albérleti szobákban filológiai pontosságú tanulmányok és kivételes gondolati mélységű versek születtek.37 38 Radnóti Miklóst a Szegeden eltöltött évek alatt gondolkodásmódját, világnézetét és költészetét (ha ez utóbbit nem is nagymértékben) befolyásoló hatások érték. A szegedi egyetemen alapvetően modern és nyitott szellemi légkört tapasztalt, noha az 1930-as években nem voltak ritkák az antiszemita mozgolódások és a „zsidóverések" sem a város felsőoktatási intézményének falai között.’6 Radnóti életre szóló kapcsolatokat és barátságokat kötött ebben az időszakban. Atyai jó barátai, irodalmi mesterei lettek professzorai, Sík Sándor és Zolnai Béla. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjai nemcsak művészi és társadalomkutató szellemi kört, de baráti közösséget is jelentettek számára, a tizenöt fős csoport tagjai közül Ortutay Gyula, Baróti Dezső és Tolnai Gábor állt hozzá legközelebb. A szegedi években mélyült el kapcsolata (nem elhanyagolható mértékben Sík Sándor hatására) a katolicizmussal. Ugyanakkor - ambivalens módon - ekkor ismerkedett meg a szocialista ideológiával és a baloldali mozgalmakkal is.39 MIKLÓS PÉTER 36 Ortutay Gyula i. m. 193. 37 Radnóti Miklós szegedi lakásairól bővebben: PÉTER LÁSZLÓ: Radnóti szegedi lakásai. Délmagyarország, 1969. nov. 7.; APRÓ FERENC: [Radnóti Miklós] Szegedi szállásai. Szegedi Műhely, 2009. 2. sz. 75-84. 38 FERENCZ Győző i. m. 199-204.; Nyilas PÉTER: Zsidóverések a szegedi egyetemen Radnóti Miklós levelei és a szegedi lapok tükrében. Szegedi Műhely, 2009. 2. sz. 97-103. 39 Elhangzott a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület konferenciáján, Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban 2011. március 25-én.
