Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
51 Mint Ferencz Győző monográfiájából kiderül, a konzervatív keresztény nemzeti Szegedi Új Nemzedék 1933. február 22-i számában ugyancsak beszámolt Radnóti előadásáról, de mind az előadót, mind a szervező csoportot, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát erőteljesen bírálta. A cikk névtelen szerzője Radnótit szélsőbaloldalisággal vádolta, és szemére vetette, hogy nem emelte ki előadásában a korában népszerű papköltő, Mécs László irodalmi szerepét. Két nappal később a „művkoll" tiltakozott a lap hasábjain a vádak ellen, de a szerkesztőség válaszcikkében ekkor már az antiszemitizmus is megjelent, és Radnótit következetesen Glatter (Radnóti) Miklósként említette.19 20 Az Újmódi pásztorok éneke című kötet miatt vallásgyalázás és szeméremsértés vétsége miatt indult eljárás Radnóti Miklós ellen. A budapesti törvényszék, majd a fővárosi ítélőtábla az előbbit tartotta megalapozottnak, s emiatt a költőt nyolcnapi elzárásra ítélte, amit azonban egy év próbaidőre felfüggesztett.2,1 A szegedi egyetem bölcsészkarának kari tanácsa 1932-33. évi első rendes ülését 1932. szeptember 29-én tartotta. Ekkor a dékán ismertette a budapesti büntetőtörvényszék a szegedi egyetemhez intézett levelét, amelyben arról tájékoztatta az universitas vezetőségét, hogy Radnótit sajtóperben elítélték. A jegyzőkönyv szavai szerint: „Elnök bemutatja a budapesti Büntető Törvényszéknek és a Kirfályi]. ítélőtáblának Glatter (Radnóti) Miklós b[öl- csészjhjallgató]. sajtóvétsége ügyében hozott, a Rector Magnificustól áttett, 3 évre felfüggesztett ítéletét. Tudomásul szolgál."21 Radnóti Miklós Sík Sándor professzorhoz írta irodalomtörténeti doktori értekezését Kaffka Margit művészi fejlődése címmel. Az értekezést Radnóti 1934. május 4-én fejezte be, s május 15-én adta nyomdába, hogy a védés és a szigorlat idejére már könyv alakban is kézbe vehető legyen. Másik vizsgáztatója - francia szakos diplomamunkájának témavezetője - Zolnai Béla volt.22 A kari tanács 1933-34. évi 10. rendes ülése jegyzőkönyvének felterjesztéseit körözvényként kapták meg a professzorok 1934. június 20-án. Ebben a másnapi kari tanácsülés napirendje szerepelt, többek között a doktori ügyek is: tizenkettedik sorszám alatt Radnóti Miklós kérelme a doktori szigorlatra bocsátásra. „12. RADNÓCZI (GLATTER) MIKLÓS bölcsészdoktori szigorlat iránti kérése. Előadó: dr. Sík Sándor és dr. Zolnai Béla. (669)."23 Ugyanekkor szerepelt a napirenden Baróti Dezső és Ortutay Gyula hasonló tartalmú kérvénye is, kilencedik, illetve tizenegyedik sorszámmal. „9. KRATOCHFILL (BARÓTI) DEZSŐ bölcsészdoktori szigorlat iránti kérése. Előadó: dr. Sík Sándor és dr. Zolnai Béla. (672)." „11. ORTUTAY GYULA bölcsészdoktori szigorlat iránti kérése. Előadó: dr. Sík Sándor és dr. Solymossi Sándor. (670)."24 19 Ferencz Győző i. m. 197-198. 20 Ferencz Győző i. m. 246-246. 21 CSML VIII. 2. 7. doboz 776/1932-33. 11. A kari tanács 1932-33. évi első rendes ülésének jegyzőkönyve, 1933. szept. 29. - A végrehajtást nem három év, hanem egy év próbaidőre függesztették föl. 22 Ferencz Győző i. m. 290. 23 CSML VIII. 2. 8. doboz 693/1933-34. 3. Körözvény, 1934. jún. 20. 24 CSML VIII. 2. 8. doboz 693/1933-34. 3. A kari tanács 1933-34. évi tizedik rendes ülésének jegyzőkönyvének felterjesztése. Körözvény, 1934. jún. 20.
