Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
I. Kutatómunkánk eredményeiből
16 el, összesen 126 km hosszan. A töltések együttes hossza 1116 km volt.24 A kiegyezés után új közigazgatási szervek jöttek létre, megfelelően a polgári korszak kívánalmainak. Megszűnt a Tisza-szabályozási Központi Felügyelőség, és helyette Központi Bizottság tevékenykedett. A műszaki ügyek a Közmunka és Közlekedési Minisztérium vízépítészeti szakosztályához kerültek. Az új kormányban Mikó Imre lett az illetékes miniszter, aki Herrich Károlyt minisztériumi osztálytanácsosnak nevezte ki, és egyben megbízta a munkák műszaki felügyeletével.25 Az országgyűlés a Tisza-szabályozásra 1 600 000 Ft-ot szavazott meg. Herrich Károly szerint a szabályozást az 1870-es évekre nagyrészt elvégezték. Ekkorra az átvágások száma 126-ról 132-re emelkedett, a töltések hossza 1116 km-ről 1287-re, a folyó 486 km-rel lett rövidebb.26 Herrich Károly viszont azt is megállapította, hogy mindez az árvízmentesítés első szakasza volt, amit követni kell a belvízrendezés második, majd harmadik szakaszának, ami a vízhasznosítás, azaz az öntözés megvalósítása. Ez utóbbi kettővel már komoly gondok akadtak. Pl. megemlíthető a Mindszent-Apátfalvi Szabályozó Társulat, amelyet a Pallavicini család, Szeged városa, a Csanádi püspökség és a Návay család alapított és tartott fönn. Az érintett területen a szabályozást követően 31 000 hold szenvedett a belvíztől, amelyen a Száraz-ér csatorna tervével kívántak segíteni.27 28 1870-ben jelen volt a Felső-Tisza árvízvédekezésnél. A miniszterek váltakozása nem ártott Herrichnek, sőt 1872-ben - Tisza Lajos időszaka alatt - miniszteri tanácsossá léptették elő.2R Bekapcsolódott a hajózást segítő tervezésekbe, pl. a Ferenc-csatorna bővítésébe, a Béga, a Temes szabályozásába. Felülvizsgálta és némi módosításokkal javasolta a Körös menti szabályozásokat.29 1870-ben megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és Pest-Buda tervezett egyesítése jegyében megindult az általános városrendezés. 1872-ben megkezdték Magyarország tengeri kapujának, Fiume kikötőjének munkálatait. A jelentős beruházásoknak köszönhetően a forgalom gyorsan nőtt, főleg attól kezdve, hogy 1873-ban idáig érkezett Budapestről a vasút.30 A kikötő építésével kapcsolatos tanácskozásokon jelen volt, 1875-ben pedig, amikor az uralkodó Ferenc József a munkálatokat megtekintette, kalauzolása az ő feladata volt.31 1877-ben a további tervek elkészítésével egy fiatal makói születésű mérnököt, Hajnal Antalt bízták meg, aki a minisztériumban is együtt dolgozott Herrich Károllyal.32 Az 1879-ben megszervezett kultúrmérnöki hivatalok Kvassay Jenő vezetésével hamarosan az egész országban kialakították szervezeti hálózatukat, és Kvassay volt az, aki a szegedi árvízi katasztrófa utáni 24 Dóka K. i.m. 178. 25 Dóka K. i. m. 187. 26 Dóka K. i. m. 187. 27 Herrich K.: Előterjesztések. 28-29. 28 Herrich 1879. i. m. 185. 29 Herrich K.: Előterjesztés. 185. 30 Magyarország története 1848-1890. 2. k., 986.. 31 Magyarország története. 2. k. 986. 32 Fejér László: Hajnal Antal. 84-86.
