Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)

I. Kutatómunkánk eredményeiből

14

gyarapításnak tekintette. így írt róla: „Milly szép tartományokat nyerhetnénk egy csepp vérrontás nélkül a hazának! 's mennyire szelídülne 's nyájasodna még anyaföldünk levegője is, ha a nád és zsombék helyett, melyben most róka 's farkas csatangol, kies mezők 's mosolygó lakhelyek támadnának."10

Vásárhelyi Pál 1845. június 1-jén utasítást kapott új szabályozási tervek elkészítésére. A tervek elkészültek, és a megalakult Tisza-völgyi Társulat főmérnöke Vásárhelyi Pál lett, azonban a gróf Károlyi György palotájában tartott vitán, 1846. április 8-án, tervei bemutatásai közben meghalt.11 Széchenyi ekkor egy olasz mérnököt bízott meg új tervek elkészítésével, aki új elképzelésekkel állt elő. A Tisza-völgyi Társulat 1847- ben Pietro Paleocapa, Lombardia császári főépítési igazgatójának a tervét fogadta el, aki elismeréssel nyilatkozott Vásárhelyi tervéről, de míg Vásárhelyi 101 átvágást, addig Paleocapa 15-öt javasolt, azokat is az alsóbb folyószakaszokon. Vásárhelyi magas töltéseket tervezett a meder közelében, hogy nagyvízkor a folyót a medre mélyítésére kényszerítse; Paleocapa alacsonyabb, és a medertől távolabbi töltésezést javasolt, nagy hullámteret hagyva a folyónak.12 A probléma az volt, hogy Vásárhelyi utódja Keczkés Károly Tokaj felett már elkezdte az átvágásokat az eredeti terv szerint. A munkálatoknál már ott volt Herrich Károly is, de közbejött a forradalom és szabadságharc.13 1848-49 idejéből életéről egymásnak ellentmondó adataink vannak. Szerepelhetett több ütközetben is, de valószínűbb, hogy hűen alapvető hivatalnok természetéhez meghúzódott Püspökladányban, ahol uradalmi mérnöki állását a Tisza- szabályozási osztálymérnöki kinevezése mellett is megtartotta.14

A szabadságharc leverése után az osztrák kormány vette kézbe a szabályozás ügyét. 1850. július 18-án a kereskedelem, ipar- és közmunkaügyi miniszter kinevezte a Tisza-szabályozási Bizottmány műszaki vezetőjének. Esküjét báró Geringer Károly kezébe tette le, aki ebben az időben Magyarország polgári kormányzatát irányította. Ezért is gondolhatjuk, hogy Herrich Károly nem vett részt vagy nem vállalt fontosabb szerepet a forradalom alatt, mind a Bach korszakban, mind a Schmerling provizórium alatt elismert szakember volt.15 Egészen 1879-ig ő a Tisza-szabályozás irányítója, néhány esetben felettesei rosszallását is magára vonta. 1852-ben Albrecht főherceghez, az ország kormányzójához kénytelen elmenni álláspontja védelmében. A főherceg megkedvelte, birtokára is elhívta, hogy a márialigeti öntözési tervét felülvizsgáltassa vele.16

Herrich Károly első fontos ténykedése egy ütemterv elkészítése volt, amelyben a szabályozási munkák feladatait hosszabb távon meghatározta. Úgy vélte, hogy csak a

10 Széchenyi és kora. Szerk. ÉRI ISTVÁN. Bp., 1991.187.

11 DÓKA K. i. m. 170.

12 CHOLNOKY VIKTOR: A Tisza látója. = Poriculus Hungarians 2005/7-8.

« DÓKA K. i. m. 159-161.

14 Szinnyei JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái IV. k. Bp., 1896. 802.

15 SÁRKÖZY i. m. 143.

16 SÁRKÖZY i. m. 143.