Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
III. Könyvespolc
131 egyesület honlapjának jelentősége a honismereti közösség informálásában, összetartásában, ismertté tételében más közösségeknek is tapasztalatokat közvetítenek. Tóth Ferencnek az 1974-ben Csongrád megyében, Makón megrendezett országos honismereti táborról szóló írása nyitja ezt a módszertani jellegű blokkot, majd az alelnökünk, Marjanucz László történész által feldolgozott, 1975-1999-ig megszervezett megyei honismereti diáktáborok történetét összefoglaló tanulmány mutatja be a táborok kettős céljának megvalósulását, azaz a középiskolás diákok megismertetését a honismereti kutatómunka elvi és gyakorlati módszereivel és a közgyűjteményeket gyarapító leletmentést. A helytörténeti-honismereti értékeknek az oktatásba és a közművelődésbe való beépítése e kötet több értékes tanulmányának témája. Csongrád megye minden városában léteznek már forrásalapú helytörténeti olvasókönyvek, helyi honismereti tankönyvek, munkafüzetek, amelyek alkalmazását konkrét módszertani útmutatásokkal ismertetik a szerzők. A Csongrád megyei levéltári napok 32 éven át tartó előadás- és rendezvénysorozata a legfrissebb történelmi-helytörténeti kutatások széles körű megismertetését biztosította Csongrád megye szinte valamennyi településén és időnként a határon téli is. Szinte végtelen tematikai gazdagsága, rendkívüli hasznossága a közművelődésre feltétlenül megőrzendő érték. A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület a tagjainak nemcsak hasznos, de élményekben gazdag önképzési formát is nyújtott az utóbbi években határon túli csoportos tanulmányutak megszervezésével. Délvidéki, kárpátaljai és galíciai útjaikon szerzett tapasztalataikat három írásban örökítették meg. A diákok bekapcsolódása tanáraik segítségével a megyei és országos honismereti és történelmi- kultúrtörténeti vetélkedőkbe sikeresnek bizonyult, eredményeik megörökítésre méltóak voltak. A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület életéről nagyon sok információ elérhető a 2006 óta működő internetes honlapján, amely az egyesületi élet szervezését is nagyban megkönnyíti, és a tagok munkájának jobb megismerését is segíti. A honlapról szóló írás módszertani segítségül szolgál ennek a lehetőségnek a megteremtésére. IV. Ki kicsoda? (125 oldal) - Megismerhetjük itt a megyében tevékenykedő „honismerőket", illetve azoknak a munkásságát, akik ma már csak eredményeikkel vannak jelen a honismereti közéletben. Tanulságos e fejezet olvasása, egyúttal megőrzi a jövőnek is a honismeret munkásainak emlékét. A fejezet hármas tagolású, a) A régi jeles honismerők sorában 28 személyt mutatunk be, akiknek neve, személyisége, munkásságának maradandó értéke fogalom volt és maradt nemcsak a településükön, hanem a megyében és az országos honismereti mozgalomban is. Asztalos P. Kálmán (Csanádpalota), Bálint Sándor (Szeged), Barta László (Szentes), Börcsök Vince (Szeged), Búzás László (Makó), Czakó Józsefné Puszta Mária (Apátfalva), Dudás Lajos (Csongrád), Erdélyi Péter (Csongrád), Forgó István (Makó), Gát László (Csongrád), Hegyi András (Szeged), Herczeg Mihály (Hódmezővásárhely), Kasznár Tóth Emma (Mindszent), Kiss Mária Hortensia (Kiszombor), Komoly Pál (Pitvaros), Molnár Imre (Tápé), Nyíri Antal (Szeged), Oltvai Ferenc (Szeged), Pánczél Józsefné (Csanádpalo-
