Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
III. Könyvespolc
129 réti tevékenysége jelenik meg a legmarkánsabban. Ajánlást a kötethez Magyar Anna asszony, a Megyei Közgyűlés elnöke írt, aki anyagi támogatásával is segítette a kötet megjelenését. 3. A kötet négy fő fejezetre tagolódik. I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében (kb. 100 oldal) - A tanulmánykötet első fejezetében Blazovich László, az egyesület elnöke tartalmas történeti áttekintést ad a honismereti mozgalom gyökereiről, majd az 1960-as évek elejétől kibontakozó honismereti mozgalom hatására Szegeden, 1969. március 20-án megalakult a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága tevékenységéről, amely szervezett kereteket adott a megyei honismereti mozgalomnak. Megalakultak az első honismereti szakkörök, egyre többen kapcsolódtak be a nagy nemzeti ünnepek és évfordulók rendezvényeibe, megindult a földrajzinév-gyűjtés, megszülettek az első településmonográfiák, honismereti napokat szerveztek, szervezetten elkezdődött a néprajzi tárgygyűjtés. Kétségtelen tény, hogy a Hazafias Népfront szárnyai alatt, annak anyagi támogatásával működött a honismereti mozgalom a nyolcvanas évek végéig, résztvevői alkotó, értékmentő, hiánypótló munkát végeztek. A bizottságokban dolgozó kiváló szakemberek eredményeire bátran lehetett építeni. Az egymást követő munkás évtizedek személyi változásokat is hoztak, és megalapozták a rendszerváltozást követő alulról szerveződő honismereti csoportok létrejöttét, amelyek tovább folytatták a gyűjtő, elemző munkát. Krónikákat, tanulmányokat, kronológiákat készített a szakmailag kiválóan képzett, a honismereti értékek mentése iránt elkötelezett réteg. A rendszerváltozás után új szervezeti forma jött létre: 1991. április 23-án megalakult a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, amely törekedett tagjai közé bevonni a tapasztalt szakkörvezetőkön, néprajz- és történetkutatókon kívül számos tudományterület legjobb szakembereit, akikből napjainkra a helyi kulturális értékek és hagyományok feltárásának, megőrzésének és továbbadásának elkötelezett közössége alakult ki, amely nemcsak dolgozik, de komoly áldozatokat is vállal céljaiért. A kötet elkészítése újabb bizonyíték erre. Itt főleg olyan tanulmányok kaptak helyet, amelyek a Csongrád megyei szervezett honismereti tevékenységre tekintenek vissza: a szegedi honismereti oktatás gyökereire, a szentesi iskolai és honismereti bizottsági munka eredményeire, az önkéntes néprajzi gyűjtők kutatásaira. Közli a kötet az azóta megszűnt Csongrád Megyei Honismereti Híradó 20 évfolyamának bibliográfiáját, ami kitűnő forrásanyagok felfedezését teszi lehetővé a kutatók számára. Nagy vállalkozás a megyei honismereti tevékenység négy évtizedének részletes, sok színes képpel kiegészített, 52 oldalas kronológiája, amely - az összeállítók által is vállaltan hiányos -, és további kutatásokra inspirál, de „menti" a jelenleg ismert, eddig még össze nem gyűjtött, nem publikált eseményeket. II. A honismereti tevékenység közössége és színterei (135 oldal) - Tizennégy honismereti közösség mutatkozik be e fejezet első részében. Vezetői a megye és az adott települések honismereti munkájának fő szereplői. A Pátfalváért Egyesület (Vargáné Nagy
