Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)
került március 25-én Szeged élére is - előbb ideiglenesen, hamarosan azonban véglegesítve is.904 Korábban volt már közös főispánja Szegednek és Hódmezővásárhelynek (Dáni Ferenc, Kállay Albert), volt Csongrád megyének és Hódmezővásárhelynek (Rónay Lajos), volt Csongrád megyének és Szegednek (Kelemen Béla), az viszont eddig még nem fordult elő, hogy e három közeli főispán- ság egy kézben összpontosuljon, e tekintetben Cicatricis Lajos kétségkívül úttörővé vált. A kormány nagy közigazgatási tapasztalattal bíró erős egyéniséget keresett Szeged élére, Cicatricis állandó lakása Szentesen maradt, de ideje nagy részét felváltva töltötte Szegeden és a megyeszékhelyen, kétségkívül Hódmezővásárhely vallotta kárát ezen újabb megbízatásának.9"' Szegedi beiktatásán 70 tagú küldöttség képviselte Hódmezővásárhelyt, miközben az ellenzék azt taglalta, hogy - mivel annyi érdekellentét feszíti e három törvényhatóságot - vajon melyik főispánságáról mond majd le Cicatricis.906 Nem mondott le egyikről sem: 1917. június közepéig párhuzamosan látta el bokros teendőit, és Vásárhely szempontjából nem lehetett rá panasz: hétéves főispáni működése alatt rendezett törvényhatósági közgyűlések 88 és fél százalékát ő vezette, csak rendkívüli közgyűlésekről hiányzott. Az üléseket igyekezett egy nap alatt levezényelni, két esetben úgy hiányzott csak rendes havi közgyűlésről, hogy az első napon még itt volt, de a második napra átnyúló ülés vezetését már átruházta Juhász Mihály polgármesterre. A háború és a főispán Hódmezővásárhely főispánjának iratai közt szerényen bújik meg egy 1914. június 28-án feladott távirat, amelyben Sándor János belügyminiszter a következőket közli Cicatricis Lajossal: „Ő Császári és Királyi Fensége, Ferencz Ferdi- nánd főherceg úr és fenséges hitvese, Hohenberg Zsófia főhercegnő június hó 28-án a déli órákban Sarajevóban bűnös merénylet áldozatául esett. Erről a megrendítő országos gyászesetről Méltóságodat a legmélyebb megilletődéssel értesítem.”907 A merénylet után egy hónappal kitört háború elején a kormányzat elsősorban helyi jótékonysági, humanitárius társadalmi akciók megszervezése kapcsán számított a főispánokra. A kitört háború egyik újdonsága ugyanis az volt, hogy immár nem hivatásos katonák, hanem - az általános hadkötelezettség alapján sorozott - tömeghadseregek harcoltak egymással, azaz a háború már nem csupán a katonák dolga volt, hanem össztársadalmi üggyé vált: a frontokon küzdő hadseregek mögött immár a hátország is hadat viselt.908 Mindemellett a főis904 MNL OL BM Ein. ir. 1914-11-1680.; Mudrák József: i. m. 401.; HMV 1914. márc. 15., márc. 17., márc. 18., márc. 31. 905 HMV 1914. márc. 17. 906 Uo. 1914. ápr. 1., ápr. 3., ápr. 7. 907 MNL CSML HL Főisp. ir. 104/1914. 908 Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m. 12. 188
