Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Lukács György főispánsága (1901–1905)
zisokat látott el a főispán mellett, amiért Lukács előterjesztésére 1902-ben 300 K-s jutalmat utalt ki számára a belügyminisztérium.""" A főispán székhelye működése teljes időszakában Gyulán volt, onnan járt át szükség esetén Vásárhelyre. Hivatalos kötelességeit nagyon komolyan vette, egyetlen korábbi főispán sem vett részt olyan rendszerességgel a vásárhelyi közgyűléseken (94%) és egyéb bizottságok, választmányok ülésein, mint Lukács György. Emellett az általa vezetett közgyűléseket úgy irányította, hogy tárgysorozataikat a lehető leggyorsabban végigvegyék: Lukács főispán időszakában kétnaposnál hosszabbra nyúlt közgyűlés nem fordult elő, ráadásul a gyűlések 90%-a egy nap leforgása alatt véget ért. Lukács György nem véletlenül szentelt hosszú perceket székfoglalójában a főispán társadalmi szerepvállalásának szükségességét ecsetelve. Egyetlen elődje sem vett részt annyira aktívan Hódmezővásárhely társadalmi-egyleti mozgalmaiban, mint Lukács, aki egyrészt különféle társadalmi akciók indukálójaként, másrészt sajtóban közzétett vezércikkek szerzőjeként, harmadrészt társadalmi célú előadások, felolvasások szereplőjeként igazolta újító szellemiségét. Miután Gyulán megkezdték a lakosságot a korszakban nagy számban pusztító tüdővész gyógyítására szanatórium létesítésének megszervezését, Lukács az alföldi tüdő- szanatórium-építések, szanatórium-egyesületek felállításának élharcosává vált. Felesége, báró Perényi Madoly (Marjorie) a Békés című lapba írt e célból lelkesítő cikket,588 589 a Hód-Mezö-Vásárhely hasábjain pedig Lukács tollából jelent meg vezércikk A tüdővész elleni küzdelem nálunk címmel, a Vásárhelyi Híradóban pedig Tüdőbetegek szanatóriuma címmel hozták le a címoldalon a közgyűlés elé terjesztett főispáni indítvány teljes szövegét. Az időzítés nem volt véletlen: Vásárhely törvényhatósága főispáni indítványra már 1901. decemberi közgyűlésén elhatározta, hogy Lukács elnökletével nagy, közel 50 fős tüdővész-bizottságot alakít.590 591 A bizottság már a közgyűlés másnapján, december 12-én megkezdte működését. Céljául Lukács a tüdővész terjedését előmozdító okok felkutatását, majd az ezek elhárítására teendő intézkedések foganatosítását jelölte meg. Feladata lesz még a lakosság felvilágosítása, társadalmi úton pedig egy szanatóriumegyesület létesítése Hódmezővásárhelyen, melynek a szanatórium felállítása anyagi szükségleteinek előteremtéséről kell majd gondoskodnia. A szanatórium ügyében létrehoztak egy szőkébb körű bizottságot is a főispán vezetésével, melynek tagja lett Juhász Mihály polgármester, Kmetykó József főjegyző, Berger Ferenc tiszti főorvos, Imre József tb. főorvos, Endrey Gyula és Fári Antal törvényhatósági bizottsági tagok."91 588 MNL OL BM Ein. ir. 1902. 5387/11 (6868). 589 HMV 1901. nov. 28.; VH 1901. nov. 28. 590 HMV 1901. dec. 12.; VV 1901. dec. 12.; VH 1901. dec. 12. 591 HMV 1901. dec. 15.; VV 1901. dec. 15.; VH 1901. dec. 15. 131
