Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Kállay Albert főispánsága (1886–1898)
kérte a főpénztárnoktól az árvapénztárt ellenőrzésre; Szabó pedig a megjegyzett ezreseket is bemutatta ismét. A föpénztámok azonnal mindent bevallott: három éve bűvészkedett már a vizsgálatok alkalmával a két pénztárral, egyedüli bűnösként. A késő éjjelig tartó kihallgatás végén Szabó Sándort letartóztatták. A polgármester távirati úton azonnal értesítette a főispánt, aki 29-én délelőtt már Vásárhelyen is volt, személyesen véve át a vizsgálat vezetését. Egész délután a pénztári naplókat ellenőrizték, majd Kállay rendelkezett a polgármester által azonnal felfüggesztett főpénztárnok és Medveczki Wittich Lajos közpénztári ellenőr helyettesítéséről. Kállay a korábbi rossz tapasztalatok okán az adópénztárt is azonnal tüzetesen megvizsgáltatta, hiányra, visszaélés nyomaira ott ezúttal nem akadtak.318 Utóbb kiderült, a kezdeti ellenőrzések valódi lavinát indítottak el. A polgármester által 1898. január 4-én a város kamarási hivatalánál megejtett vizsgálat is komoly, 6042 Ft-os hiányt mutatott, minek következtében Góbi József kamarást szintén felfüggesztették állásától, majd kihallgatása végén letartóztatták. 1898. január 6-án Baksa Lajos a rendőrkapitányi hivatalnál a kihágási pénz- büntetések elszámolása körül észlelt szabálytalanságokat, mire Póka László alkapitányt több érdekelt fél berendelésére hívta fel utólagos ellenőrzés céljából. Másnapra a kezelésében lévő büntetéspénzekből sikkasztó Póka, valamint Gosz- tonyi Sándor rendőrkapitányi fogalmazó (a város korábbi országgyűlési képviselőjének fia) öngyilkos lett.319 320 321 A vizsgálat hamarosan Banga Péter főszámvevőt is utolérte, akiről kiderült, hogy 19 esetben vett fel előleget, kölcsönt magának a hivatalos pénzekből, s ezek nagy részét azóta se fizette vissza; a főszámvevő állásából való felfüggesztésére is azonnal sor került. Mentségként csak annyit tudott mondani, hogy Kristó Lajos polgármestersége idején bevett rendszer volt, hogy a tisztviselők a házipénztárból előlegeket vettek fel, majd a következő havi fizetésükből ezeket levonta a pénztáros... A törvényhatósági bizottság az ügy vizsgálatára 1898 januárjában Garzó Imre vezetésével egy ún. hetes bizottságot jelölt ki, amely február közepére készítette el jelentését. A pénztár hiánya a Szabó Sándor lebukásakor megállapítottal szemben nőtt, a vizsgálat végére 7908 Ft 97 kr-t tett ki. A legtöbb kifogásolni valót azonban a bizottság a kamarási hivatalnál találta, ahol a sikkasztás végösz- szegét egyelőre meg sem tudták állapítani a kamarás által elkövetett rengeteg szabálytalanság eredményeként. Az összes hivatalnál komoly hiányosságokat tártak fel mind a nyilvántartások vezetése, mind azok ellenőrzése tekintetében; a helyzet kiváló táptalajául szolgált a visszaélések elkövetésének.121 318 HMV 1897. dec. 30.; VV 1897. dec. 30., 1898. jan. 1.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 13/1898. (01. 12.) 319 MNL CSML HL Közgy. jkv. 13/1898. (01. 12.); MNL CSML HL Tan. ir. II. 2045/1902.; HMV 1898. jan. 6.; VV 1898. jan. 6., jan. 9. 320 HMV 1898. jan. 13. 321 Uo. 1898. febr. 10. 75
