Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)

Vásárhely városához csatolása az 1881. évi LXIII. te. alapján, a belügyminisztérium 62.701. sz. leiratával. Az átvétel lebonyolítására a közgyűlés Ábrái polgármester vezetésével bizottságot alakított, valamint köszönetét szavaztak meg a főispánnak és Kovács Ferenc országgyűlési képviselőnek.219 1882 februárjában Garzó Imre törvényhatósági bizottsági tag egy új testület, a közgazdasági bizottság felállítására tett javaslatot, dacára annak, hogy működött a város gazdászati szakosztálya.220 A közgyűlés végül május közepén Garzó indítványa mellett döntött, s 19 tag részvételével felállította az új bizottságot.221 A közigazgatási bizottság felállításáról szóló törvény némely szakaszának módosítása tárgyában kiadott 1882. évi XX. te. alapján pedig a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szakközegeként egy közgazdasági előadó részvételével bővült a közigazgatási bizottság tagsága, mely tisztségre a főispán a közgazdasági bizottság felállítását javasló Garzó Imre törvényhatósági bizottsági tagot javasolta a miniszternek.222

A polgármester bukása

Rónay Lajos beiktatása alkalmával elmondott programbeszéde egyik fontos pontja volt a közigazgatás pontosabbá és gyorsabbá tétele. Ezen irányba tett jelentős lépés volt a városi tanácsnál az addig működött társas tanácskozási rendszer helyett 1885-től (egyelőre ideiglenesen) az előadói rendszer életbe léptetése az ügyintézés összhangjának biztosítása, behatóbb és gyorsabb működésének biztosítására.223 Az 1885. január 1-jétől életbe lépett új rendszer a következő tanácsi ügyosztályokat hozta létre: I. (Háztartási, gazdasági és javadalomkezelési), II. (Pénzügyi és közművelődési), III. (Rendészeti), IV. (Jogügyi), V. (Katonai), VI. (Adóügyi), VII. (Építkezési).224 Év végén a főispán örömmel jelenthette a minisztériumnak, hogy az új rendszer alapján az ügyeket sokkal gyorsabban intézhetik el, az előadó az egyes eseteket teljesen áttanulmányozva viszi a tanácsülés elé, s a helyes elintézésért is ő a felelős.225 Az ügyosztályok munkakörének jelentősebb módosítására 1905-ben került sor, maradt a hét ügyosztály (gazdasági, pénzügyi és javadalmi, rendészeti, jogügyi, közigazgatási és közművelődési, katonai és építészeti, valamint adóügyi), a feladatköreiket módosították

219 MNL CSML HL Közgy. jkv. 7-8/1882. (01. 10.); MNL CSML HL Föisp. ir. 14, 16-17/1882.

220 MNL CSML HL 90/1882. (02. 15.), 119/1882. (03. 14.); HMV 1882. febr. 19.; VK 1882. ápr. 23.

221 MNL CSML HL Közgy. jkv. 214/1882. (05. 16.), 216/1882. (05. 17.); VK 1882. máj. 21.

222 MNL CSML HL Főisp. ir. 67-68/1882., 79/1882.; VK 1882. szept. 10. Később Kossá László, Pokomándy István, Bereczk Pál, Papy József, Szeless János töltötte be a közgazdasági előadói posztot.

223 MNL CSML HL Közgy. jkv. 330/1883. (08. 14.), 396/1884. (12. 09.); MNL CSML HL Főisp. ir. 62/1885.

224 MNL CSML HL Közgy. jkv. 8/1885. (01. 13.); HMV 1885. jan. 25.

225 MNL CSML HL Főisp. ir. 130/1885.

56