Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)

nyeret, hogy húsvét ünnepére ki tudja azokat osztani a nélkülözők között.164 165 A június 20-ai vásárhelyi közgyűlésen jelenhetett meg a főispán a katasztrófa óta először, ahol kimentette magát hosszú távolléte miatt, meleg szavakkal köszönte meg Vásárhely szívességét és áldozatkészségét; nyilatkozatát a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig.166 A Hód-Mező-Vásárhely árnyalt némileg a képen: elmarasztalta az ellenzéki, függetlenségi többségű törvényhatósági bizottságot azért, hogy a főispánt ezen ünnepélyes alkalomkor is elszomorították „a közgyűlés tagjai között mutatkozó egyenetlenségek”. A lap szerkesztője szerint ugyanis amikor a főispán meghatottan, könnyekkel a szemében köszönte meg a vásárhelyiek segítségét, különösen a húsvéti ünnepre készített lágy kenyeret, a közgyűlés tagjai felállva hallgatták ugyan, majd meg is éljenezték, de nem akadt köztük senki, aki akár egyetlen vigasztaló szót mondott volna válaszként.1'6 Augusztus 3-án a főispán kíséretében Vásárhelyre érkezett a Szeged újjáépítésének levezénylésével megbízott királyi biztos, Tisza Lajos, megtekintendő a várost, valamint a folyamatban lévő körtöltési munkálatokat.16

Demi főispán búcsúja

Amíg a főispán személyét Hódmezővásárhelyen szinte általános tisztelet övezte, addig ugyanez már nem mondható el magáról a tisztségről: a helyiek alig titkolt csalódással fogadták, hogy bár a kormány képviseletében jelen van egy személy a város mindennapi közigazgatási életében, ennek ellenére szinte minden jelentős kérdésben a város érdekei ellenére születik döntés a kabinetben. Hódmezővásárhely 1876-ra elveszítette törvényszékét, Matók Béla városi főügyész pedig 1877. áprilisi közgyűlési előterjesztésében már kifejezetten azzal támadta a belügyi tárcát, hogy Hódmezővásárhely szellemi, műveltségi fejlődését rendre hátráltatja döntéseivel. Matók a törvényszék elhelyezése mellett a tanítóképző meghiúsult Vásárhelyre helyezésének ügyét éppúgy felhozta szóbeli indítványában, mint annak a törekvésnek a kormányzati negligálását, hogy Hódmezővásárhely legyen Csongrád vármegye székhelye. A közgyűlés végül úgy határozott, hogy - a főispánt gyakorlatilag megkerülve - Ábrái polgármester vezetésével önálló küldöttséget meneszt az illetékes minisztériumokhoz a városi ügyek kedvező elintézésének előmozdítására.168

Matók főügyész véleményéhez egy év múlva csatlakozott a helyi ellenzéki lap is, amely Csongrád megye székhelyének megállapítása (Szegvárról Szentesre tették át) kapcsán emelte ki, hogy „sok más esethez hasonlóan” ezúttal is kiderült: Hódmezővásárhely nagyon mostoha gyermeke a kormányzatnak, „mert egy

164 VK 1879. ápr. 6.

165 MNL CSML HL Közgy. jkv. 232/1879. (06. 20.); VK 1879. jún. 29.

166 HMV 1879. jún. 29.

167 Uo. 1879. aug. 3., aug. 10., aug. 17.; VK 1879. aug. 10.

168 MNL CSML HL Közgy. jkv. 160/1877.(04. 10.), 212/1877. (05. 18.)

47