Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)

végrehajtatta a miniszteri rendeleteket és utasításokat, és ellenőrizte azok végre­hajtását. A törvényhatóságot illetően felülvizsgálta és ellenőrizte a közgyűlés által alkotott szabályrendeleteket és határozatokat. A törvény alapján a közigaz­gatási bizottság gyakorolta a felügyeleti, a fegyelmi és a közigazgatási fellebbvi- teli jogkört, ennek megfelelően különféle bizottságokat, választmányokat hozott létre, így a fegyelmi választmányt, a gyámügyi küldöttséget, a gazdasági albi­zottságot, az adóügyi bizottságot, büntetőügyi küldöttséget stb.136 A közigazgatási bizottság intézkedett minden, törvény által hozzá utasított közigazgatási ügyben; a törvényekben meghatározott esetekben gyakorolta az első- és másodfokú fegyelmi hatóságot; a törvények révén hatáskörébe utalt fellebbezési ügyekben határozott. Legfőbb feladata a közigazgatás összhangjá­nak megteremtése volt a törvényhatóság területén, a törvények, kormányrendele­tek és törvényhatósági szabályrendeletek, határozatok alapján beosztotta azokat a közigazgatási teendőket, amelyek teljesítéséhez több közigazgatási ág közege­inek közreműködése szükséges. Minden hónap első felében tartott rendes ülése­ket, sürgős esetekben rendkívüli üléseket is tarthatott, határozatokat a jelenlévő bizottsági tagok általános többségével hoztak. A főispánnak, ha egy határozatot törvénytelennek, sérelmesnek vagy károsnak tartott, jogában állt fellebbezését 24 óra leforgása alatt az ügyben érintett miniszterhez felterjeszteni. A törvény 37. §-a értelmében a kir. ügyész és a közigazgatási bizottság saját küldöttsége által évente legalább négyszer meg kellett vizsgálnia a törvényhatóság területén található börtönök általános állapotát, élelmezési, egészségügyi és fegyelmi vi­szonyait. A 38. § alapján meg kellett választania egy ilyen börtönvizsgáló kül­döttséget, melynek elnöke a főispán vagy a polgármester, tagja a főorvos, vala­mint a főispán által kinevezett további 4 közigazgatási bizottsági tag (közülük kettőnek a törvényhatóság által a bizottságba választott 10 fő közül kellett kike­rülnie). A fegyelmi bíráskodást a közigazgatási bizottság egy öttagú választmány út­ján gyakorolta, elnöke a főispán (akadályoztatása esetén a polgármester) volt, tagjait maga a bizottság választotta akként, hogy kettőnek az állami hivatalno­kokból, kettőnek pedig a törvényhatósági bizottságból választott tagok közül kellett kikerülnie; határozathozatalhoz legalább három tag jelenléte volt szüksé­ges (az elnököt mindig beleértve). A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mányát az év első közigazgatási bizottsági ülésén választották meg egy évre, egyúttal ez váltotta fel az addig a közgyűlés által választott, valamint a főispán által kinevezett tagokból álló törvényhatósági fegyelmi választmányt. A törvény önálló fejezete szólt a közigazgatási bizottságnak a kormányhoz és a törvényhatósághoz való viszonyáról. Ami az előbbit illeti: a minisztereknek a saját tárcájukat érintő rendeletéit végrehajtatja a bizottság, s a végrehajtást 136 Kruzslicz István Gábor: Várospolitika, közigazgatás. In: Hódmezővásárhely története II. A polgári forradalomtól az őszirózsás forradalomig, 1848-1918. Főszerk. Szabó Ferenc. Hódmező­vásárhely, 1993. (A továbbiakban: Hmv. tört. II.) 397-398. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom