Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
a fejét, akkor aszerint is működjék, hivatali időszaka alatt egyedül a közügyekkel foglalkozzon.124 A közgyűlés végül - a főispán és a jogügyi szakosztály ellenvéleménye dacára - megengedte az ügyészek számára a hivatalos időben végzett magánügyködést abban az esetben, ha hivatali ténykedésükben őket nem zavarja. Ennek az volt az oka, hogy a szervezeti szabályzatban fizetésüket alacsonyabban állapították meg, beleszámítva a magánpraxisuk révén szerzett bevételeiket is. Ha ez utóbbitól most eltiltották volna őket, akkor meg kellett volna egyúttal emelni a fizetésüket, amire nem volt fedezet.125 Ez a kérdés közel két évtized múlva merült fel ismét, amikor Hódi Mózes akkori főügyész és Draskóczy Pál alügyész kérelmezte hivatalos időben végzett magánügyködésük engedélyezését. Nagyon kevesen voltak jelen az aznapi közgyűlésen, az előterjesztés 18:18 arányú szavazással végződött, így az elnöklő polgármester, Baksa Lajos voksa döntött, aki engedélyezte az ügyészek magánpraxisát.126 Azonban elkövetett a közgyűlés egy hibát, ti. megengedte határozatában azt, hogy a főügyész magánsegédje is jelen lehessen hivatalos időben a városházán, amihez már a belügyminiszter sem járult hozzá, 1895. január 4-én új eljárásra hívta fel a törvényhatósági bizottságot.127 Végül a közgyűlés azzal a megkötéssel engedélyezte a tiszti ügyészek magánpraxisát, „amennyiben ez által hivatalos teendőiknek pontos teljesítésében nem akadályoztatnak”.128 Évtizedek múlva, 1932 szeptemberében Takács Ferenc szociáldemokrata törvényhatósági bizottsági tag vetette fel újból e kérdést, lévén az akkori főügyész, Csáky Lajos és fia is nemcsak magánpraxist folytatott munkaidejében, de egyenesen közös ügyvédi irodát is tartottak fenn a városházán. Takács indítványát a magánténykedéstől való eltiltásra a város 1913 óta érvényben lévő szervezeti szabályzata értelmében mind a város kisgyűlése, mind közgyűlése elutasította.129 A helyi sajtó 1875 elején örömhírként közölte, hogy Dáni Ferencet január 5- ei hatállyal felmentették kecskeméti főispáni tisztsége alól,130 131 így értelemszerűen több ideje marad majd vásárhelyi teendőinek ellátására. A helyi tisztikar február 10-én este a Sas vendéglő termében bankettet is rendezett Dáni részvételével annak örömére, hogy Vásárhely - és Szeged - főispáni tisztségében egyúttal megerősítették személyét, miközben Kecskeméten komoly csalódást keltett távozása.1 31 Bő fél év múlva a Hód-Mező-Vásárhely c. lap már boldogan jegyezte 124 VK 1875. okt. 10. 125 MNL CSML HL Közgy. jkv. 473/1875. (11. 18.) ,26Uo. 369/1894. (09.27.) 127 HMV 1895. jan. 20.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 159/1895. (03.28.) 128 MNL CSML HL Közgy. jkv. 211/1895. (04. 10.) 129 Uo. 186/1932. (09. 27.); MNL CSML HL Hódmezővásárhely Város Kisgyűlésének jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Kisgy. jkv.), 355/1932. (09. 24.) 130 MNL OL BM Ein. ir. 1873-III-1665. 131 HMV 1875. jan. 24., jan. 31.; VK 1875. febr. 14. Aradon anno díszpolgári cím adományozásával köszöntek el tőle, ld. HMV 1875. nov. 7. 39
