Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
A kommunista főispán (1945–1950)
volt azonnali, Hódmezővásárhely törvényhatósága ezt követően még hat közgyűlést tartott, de már mindet Oláh Mihály polgármester elnökletével. A Karácsonyi főispán elnökletével lezajlott utolsó vásárhelyi közgyűlésre 1950. március 7-én került sor. 1950 tavaszán véget ért Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város, és vele együtt a vásárhelyi főispánság 77 éves története. A közel nyolc évtized alatt összesen 24 főispán működött különböző jogcímeken, a legtovább, közel 12 évig Kállay Albert és 7 esztendeig Cicatricis Lajos, a legrövidebb ideig pedig a kilenc napot kormánybiztosként töltő Jócsák Kálmán, valamint a bő egy hónapig főispán Magyary-Kossa Aladár. A vásárhelyi főispánok száma - összehasonlítva más szabad királyi és törvényhatósági jogú városokkal - komoly fluktuációt jelent. Kilenc olyan város adatait összehasonlítva, ahol 1873 és 1944 között folyamatosan működött a törvényhatóság, Vásárhely az utolsó előtti helyet foglalja el 23 főispánjával, csak a vele egyidőben létesített bajai törvényhatóság „fogyasztott el” több főispánt, szám szerint 24-et. A legjobb ebben az összevetésben Kecskemét 14 és Szeged 15 főispánja, e városokat Pécs (16), Sopron (17), Székesfehérvár (18), Győr (20) és Debrecen (21) követi. A törvényhatósági korszak Hódmezővásárhelye nem véletlenül érezte úgy, hogy a helyi főispánság mostohagyermeke csupán az éppen soros kormányzatnak, általában ugyanis valamelyik környékbeli törvényhatóság „Aljájaként” működött: ritkának számított, ha valaki csak Hódmezővásárhely főispánjaként fun- gált kinevezése teljes időszakában. Mokcsay Zoltán és Simkó Elemér öt, Thoroczkay Viktor három, Spilka Antal két évig, Kun Béla kormánybiztos négy hónapig, Magyary-Kossa egy hónapig csak vásárhelyi főispán volt. A többiek esetében a törvényhatóság mindig osztozni volt kénytelen másokkal, s általában a rövidebbet húzta eme összevetésben. A „közös főispánságok” tekintetében Szeged város (25 közös esztendő öt főispánnal) és Csongrád vármegye (24 év nyolc főispánnal) áll az élen, de közösködött Vásárhely Békés megyével (öt év két főispánnal), Csanád megyével (két év két főispánnal) és Zemplén megyével (3 közös hónap Kozma György kinevezése idején); míg a városok közül Szabadkával (hat év Kállay Albert alatt), Kecskeméttel (2 év Dáni Ferenc idején) és Bajával (3 hónap Endrey Béla alatt). 276
