Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

A kommunista főispán (1945–1950)

UTÓHANG A kommunista főispán (1945-1950) Várostanács alakítása A vásárhelyi közigazgatás történetével több könyvében és tanulmányában foglalkozó Antal Tamás találóan jegyzi meg, hogy a város törvényhatósági kor­szaka valójában 1944 novemberében véget ért,1369 az utána következő időszak ugyan a régi struktúrát szinte teljes egészében fenntartotta, de már egészen más tartalommal töltötte azt meg. Bár 1944 októbere után az előző rendszert szinte teljesen megtagadták, tisztviselőit általában még akkor sem vették vissza városi alkalmazásba, ha az igazolási eljárás során az arra illetékes bizottság nem talált problémát náluk; a régi közigazgatási intézmények (törvényhatósági bizottság, közgyűlés, közigazgatási bizottság, kisgyűlés, igazoló választmány, kijelölő bizottság és választmány, számonkérő szék) új összetételű tagsággal változatla­nul élt tovább. A Vörös Hadsereg 1944. október 8-ai bevonulása előtt a város főispánja és polgármestere egyaránt elhagyta Hódmezővásárhelyt. Október 10-én Takács Ferenc javaslatára a pártonkívüli Kiss Pál tűzoltóparancsnokot választották pol­gármesterré, illetve ahogy maga Kiss fogalmazott: „az orosz katonai parancs­nokság mint rangidős tisztviselőt a közigazgatás teendőivel engem bízott meg”, holott a tisztséget „álmában sem kereste”. Az első egy hónap lefolyásáról az 1944. november 11-éré összehívott rendkívüli közgyűlésen számolt be a pol­gármester: a rend és a közbiztonság megőrzését tekintette fő feladatának, köz- igazgatási téren pedig a hivatali ügyosztályok újjászervezését, hiszen a vezető tisztviselők zöme elmenekült, így az itt maradt hivatalnokokat kellett magasabb pozíciókba helyezni.1370 1944. október 23-án Kiss Pál többpárti, hattagú várostanácsot hozott létre, melyben a Magyar Kommunista Pártot Oláh Mihály és Karácsonyi Ferenc, a Szociáldemokrata Pártot Takács Ferenc és Posztós Sándor, a Független Kisgaz­dapártot pedig Karácsonyi Sándor és Csáki Máté képviselte, 1945 áprilisában pedig a Nemzeti Parasztpárt is delegálhatott 2 tagot a várostanácsba. A városta­nács hatáskörét a kisgyűlésével azonos értelemben határozták meg, azzal a meg­hagyással, hogy halaszthatatlan esetekben egyéb ügyekkel is foglalkozhat. Amennyiben azonban a kisgyűlés hatáskörét túllépve határozna, köteles jelentést 1369 Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). 48-50. 1370 MNL CSML HL Közgy. jkv. Napirend előtti beszéd, 1944. (11. 11.); Herczeg Mihály: Kiss Pál. In: Hmv. tört. aim. 148-149. 268

Next

/
Oldalképek
Tartalom