Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
ség megmutatására alkalom sem kínálkozott. Most is ilyen veszély fenyeget, holott nincs egyértelmű többség egyik párt oldalán sem, miként kipróbált és gyakorlott férfiaknak is híján van a város. A legfontosabb dolog most az új képviselőtestület megalkotása. Az 1870. évi XLII. te. 21. §-a értelmében törvényhatósági jogú városokban minden 250 lakos után választhattak egy bizottsági tagot, akiknek összlétszáma nem lehetett kevesebb 48, és nem lehetett több 400 főnél. Hódmezővásárhely az 1869. évi népszámlálás alkalmával mért közel 50 ezres lakossága után így 196 fős testületet alkothatott, melynek egyik felét a törvény értelmében a választott képviselők, másik felét pedig legtöbb adót fizető lakosai (a virilisek) adták; ez utóbbiak megjelenése e testületben az első törvényhatósági törvény egyik legjelentősebb, s a korszakban végig támadott újítása. A lap szerint ez a szám bőven magában foglalhatja mindazokat, akik képesek és készek is a közügyekkel érdemben foglalkozni. Azt kérte a választóktól, hogy a névsort tisztán az egyéni hasznavehetőségre és használni való készségre tekintettel állítsák majd össze, eltekintve minden politikai pártszínezettől, mellőzve minden csínyt és mesterkedést. A megválasztottak pedig a jövőben sem a munka, sem a felelősség terhe alól nem bújhatnak ki, mert ott lesz fejük felett a főispán, aki e többséget majd a szaván fogja, kötelessége híven teljesítésére kényszeríti.78 79 80 A 196 fős testület létszámát később több lépcsőben is emelték, előbb 208, majd 1904. január 1- jétől 240 főre; a választott és virilis bizottsági tagok fele-fele aránya változatlan maradt, ezt követően már csak az 1929. évi XXX. te. módosított jelentősen az arányokon és a választási módozatokon. A szervezeti szabályzat tervezetének elfogadásakor öt választókerületet állapított meg a közgyűlés Hódmezővásárhelyen.7'1 A közel ötvenezres városban mindössze 2308 fő vehetett részt választóként a törvényhatósági bizottsági tagokra való voksoláskor, ami még az összlakosság 5%-át sem érte el. Az I. és a II. választókerületben egyaránt 20, a harmadikban 26, a negyedikben 24 képviselőt lehetett választani, az V. kerületben pedig 8-at.MI Ez adta a 196 fős testület egyik felét (98), másik felét pedig a legtöbb adót fizetők listájának első 98 helyezettje tölthette be (nyers virilizmus).81 Az 1870. évi XLII. te. 22. §-a értelmében a legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatal hivatalos kimutatása alapján a törvényhatóság igazoló választmánya állítja össze és igazítja ki minden esztendő végeztével. Az igazoló választmány 5 tagját a közgyűlés választja egy év időtartamra, elnökét és további 3 tagját pedig a főispán nevezi ki szintén egy esztendőre. Az igazoló választmány előadójaként a törvényhatóság főjegyzője fungál, érvényes határozat hozatalához legalább 5 tag jelenléte szükséges úgy, hogy a választmány elnökének 78 HMV 1873. jún. 1. 79MNL CSML HL Közgy.jkv. 98/11-1873. (08. 11.) 80 Uo. 221/11-1873.(10.29.) 81 Uo. 230/11—1873. (10. 30.) 27
