Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Simkó Elemér főispánsága és a végjáték (1939–1944)
Simkó Elemér főispánsága és a végjáték (1939-1944) Későn megvalósult álom Hódmezővásárhely városának az ide kinevezett főispánokkal szemben rendszeresen óhajtott, de korábban soha be nem teljesedett vágya volt, hogy egyrészt önálló főispánja legyen a városnak, akit nem terhelnek más törvényhatóság(ok) gondjai, másrészt pedig ez az önálló főispán legyen helyi születésű. Külön-külön mindkét kritériumnak megfelelt korábban egy-egy főispán, a két elvárást egy személyben azonban elsőként - és egyedüliként - Simkó Elemér testesítette meg. Egyöntetűen Vásárhely fiaként emlegették az egykori jeles helyi tanító fiát még úgy is, hogy őt hivatali munkássága korábban már egyértelműen Szegedhez kötötte. A ragaszkodást híven kifejezte az is, hogy elődeivel ellentétben a helyi lapok főispáni kinevezésének minden egyes évfordulóján külön írásokban méltatták Simkó Elemért. Az öröm azonban nem lehetett teljes, hiszen kinevezésekor már érezhető volt az újabb világháború előszele, amely aztán alapjaiban határozta meg főispáni működése kereteit és lehetőségeit. Ennek ellenére igyekezett megfelelni az önálló főispánság követelte elvárásoknak: öt esztendős működése alatt a közgyűlések közel 95%-án jelen volt, rendszeresen megtartotta a számonkérő székeket és fogadóóráit. Beiktatására 1939. március 28-án került sor, székfoglaló beszédét az újjászervezett kormánypárt, a Magyar Élet Pártja132" politikai ideológiája hatotta át. „Erős hitű és szilárd akaratú diakónusa, megértést találó igehirdetője akarok lenni ebben a városban az álmodott, várt és bizonyosan eljövő nagy magyar egységnek, előmunkása az új Magyarország feltámasztását előkészítő nagy magyar munkástömegnek”. Hangsúlyozta a társadalmi egyensúly szükségességét, programjában szerepelt a kirívó társadalmi különbségek felszámolása, a város és a tanya életszínvonalának kiegyenlítése, az egészségügyi intézmények fejlesztése és a kisdedóvók napközi otthonná történő átszervezése.1'2*’ Beiktatását követően az új főispán rögtön két nagy szemleutat tartott a városházi hivatalokban,1325 1326 1327 1328 majd lelkes ünneplésekkel tarkított ismerkedési körútra indult a városban: meglátogatta a kórházat és a Kokron-gyárat, gazdalátogató tanyai körutat tett, emellett megfordult az Iparegyletben, a Baross Szövetségben, a pusztai gazdák körében, Kalmár Zsigmond rostagyárában, a Stefánia Szövetségnél és a Csecsemővédő Intézetben.1'3 1325 Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m. 99. 1326 MNL ÓL BM Ein. ir. 1944-11-2837.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 3/1939. (03. 28.); VRÚ 1939. márc. 28., márc. 29.; VÚ 1939. márc. 29. 1327 VRÚ 1939. márc. 31., ápr. 2.; VÚ 1939. márc. 31. 1328 VRÚ 1939. ápr. 22., ápr. 25., máj. 2., máj. 3., máj. 7., máj. 9.; VÚ 1939. ápr. 6., ápr. 19., ápr. 23., ápr. 25., máj. 2., máj. 4., máj. 7., máj. 9. 261
