Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Mokcsay Zoltán főispánsága (1927–1932)

gármester elnökletével és megnyitó beszédével.1190 Az új törvény értelmében a törvényhatósági bizottságban képviselethez jutottak a szakszerűség címén beválasztottak (az államrendőrség kerületi főkapitánya, a pénzügyigazgató, a gazdasági felügyelőség helyi képviselője, a tanfelügyelő, a m. kir. állatorvos), híveik számarányához viszonyítva az egyházak, valamint az érdekképviseletek (ügyvédi, közjegyzői, mérnöki kamara, orvosszövetség, kereskedelmi és iparkamara, mezőgazdasági bizottság, Vitézi Szék) tagjai is. Hivatali állásánál fogva volt a törvényhatósági bizottság tagja a város polgármestere, polgármester-helyettese, főjegyzője, tanácsnokai, árvaszéki elnöke, főügyésze, alügyészei, tiszti főorvosa, a mérnöki hivatal vezetője és főszámvevője. Egy törvényhatósági bizottsági tag csak egyféle jogcímen lehetett tagja a közgyűlésnek. A négypárti helyi parlamentben (Egységes Párt, Függetlenségi és 48-as Párt, Haladó Párt, Szociáldemokrata Párt) az 1927 végi időközi választás révén 1928 januárjától két fővel (László Jenő, Posztós Sándor) már jelenlévő szociáldemokraták immár 10 taggal képviseltették magukat. A közgyűlés 1930-tól rendes üléseit már nem havonta, hanem negyedévente tartotta meg, ami azzal is együtt járt, hogy a három hónap alatt összegyűlt ügyek miatt felhalmozódott tárgysorozat letárgyalására a havi ülésezés alkalmával megszokottá vált egynapos közgyűlés már nem volt elég, visszatért a három-, négy-, de költségvetés és zárszámadás tárgyalásakor akár a hatnapos gyűlések rendszere.1191 1192

Az új törvény 5. §-a alapján a törvényhatósági bizottság „a közélet terén érdemeket szerzett férfiak közül”, elsősorban helyi lakos örökös tagokat választhatott, az örökös tagok összlétszáma nem lehetett több a törvényhatósági bizottsági tagok (a hivatali állásuknál fogva ott lévőket nem számítva) 5%-ánál, ez Hódmezővásárhely esetében 7 főt jelentett. Az 1929. szeptemberi vásárhelyi közgyűlésen választották meg először a közgyűlés első négy örökös tagját: Lázár Lajost, Kun Bélát, Ernyei Istvánt és Hős Nagy Kálmánt (miután a júliusi rendkívüli ülés alkalmával megejtett szavazásnál a közgyűlés mindhárom akkori örökös tagjelöltet, Emyeit, Genersich Antalt és Lázár Lajost is leszavazta). A november 20-ai, immár újjáalakult közgyűlés pedig 3 újabb örökös tagokat választott, Genersich, Lázár Dezső és Temesváry Imre személyében.11 L A törvény szerint az örökös tagok választásához, valamint a törvényhatósági bizottsági tagok ösz- szeférhetetlenségét új testületként vizsgálni hivatott 30 fős összeférhetetlenségi bizottság felállításához külön kijelölő bizottságot kellett választani egy év időtartamra, amely nem volt azonos a tisztviselői választások alkalmával az adott közgyűlésre eseti jelleggel megválasztott kijelölő választmánnyal. Az új kijelölő

1190 Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). 41-42., 56-69.

1191 MNL CSML HL Közgy. jkv. 382/1929. (09. 27.); MNL CSML HL Főisp. ir. 367/1929., 404/1929., 416/1929.; MNL CSML HL Kisgy. jkv. 36/1930. (02. 17.); VÚ 1929. nov. 21.

1192 MNL CSML HL Közgy. jkv. 341/1929. (07. 22.), 357-360/1929. (09. 26.), 471/1929. (11. 20.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). 42M3.

238