Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Kormánybiztos főispánok (1918–1920)
Mivel az általa is elengedhetetlennek tartott bizalom mindkét irányból megingott benne, Kun Béla lemondott kormánybiztos föispáni tisztségéből. Mindez az 1919. április 10-ére kitűzött új nemzetgyűlési választásokkal összefüggésben március 2-án megrendezett helyi Károlyi-párti nagyválasztmányi gyűlésen derült ki, melynek végén egyébként éppen Kun Bélát kiáltották ki a város egyik képviselőjelöltjévé. A lemondás elfogadására e gyűlésig még nem került sor, azonban a kérdés végkimenetele biztos volt, lévén Kun ragaszkodott távozásához. A Nemzeti Tanács szocialista és Károlyi-párti tagjai megállapodtak abban, hogy bármelyik párt is adja majd az új kormánybiztost, annak működését kötelességüknek tartják támogatni.1000 1001 Kun Bélát saját kérelmére 1919. március 11-ei hatállyal felmentették, utódja kapcsán szóba került a Károlyi-párti vásárhelyi ügyvéd, László Jenő, aki azonban nem vállalta a tisztséget, így a másik esélyes, a szocialista Jócsák Kálmán Csongrád megyei kormánybiztos lett a befutó.101" A lemondással egyidejűleg Kun Bélát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki Károlyi Mihály köztársasági elnök.1002 Államtitkári kinevezését a Budapesti Közlöny 1919. március 20-án tette közzé, azt értelemszerűen már nem tudta betölteni. A proletárdiktatúra március 21-én átvette a hatalmat, Kun Béla Hódmezővásárhelyen maradt, az ő lapját is szocializálták, Vásárhelyi Proletár néven jelent meg májusig. Április 27-én két fegyveres behatolt a lakásába, amelyet átkutattak, majd Kunt a városházára hurcolták. Április 29-én a fővárosban Korvin Ottó elrendelte Kun Béla Budapestre vitelét, de mire ezt megvalósíthatták volna, addigra Vásárhelyen már a románok vették át a hatalmat.1003 A kilencnapos kormánybiztosság és a behelyettesített főispán Kun Béla lemondását és Jócsák Kálmán kormánybiztosi kinevezését követően kezdődtek a hódmezővásárhelyi főispánság történetének legzürzavarosabb hónapjai. A szatmárnémeti születésű Jócsák az ezredfordulótól vett részt a munkásmozgalomban, különféle szakszervezeti és SZDP-párttisztségeket viselt. 1918. november 1-jén az újvidéki Nemzeti Tanács élére került, ahonnan december 10-én Szentesre, Csongrád vármegye kormánybiztosi posztjára vezetett az útja, ahol 1919. március 2-án ünnepélyes keretek között ő kezdte meg a földosztást. A belügyminiszter március 13-án bízta meg a hódmezővásárhelyi kormány- biztosi teendők ellátásával is.1004 A Károlyi-párti kormánybiztos leváltása szociáldemokratára némi aggodalmat keltett a helyi polgárok, különösen a gazdák 1000 MNL CSML HL Főisp. ir. 499/1919.; MN 1919. márc. 4. 1001 MNL OL BM Ein. ir. 1919-11 2897., 1919-11-187.; MN 1919. márc. 9., márc. 14.; Vásárhelyi Munkás Újság (a továbbiakban: VMÚ), 1919. márc. 9., márc. 13. 1002 MN 1919. márc. 8., márc. 21. 1003 Varsányi Attila: Kun Béla. In: Hmv. tört. aim. 56.; Népakarat, 1919. ápr. 29. 1004 MNL OL BM Ein. ir. 1919-11-187.; MNL CSML HL Főisp. ir. 588/1919.; Makó Imre: Jócsák Kálmán. In: Hmv. tört. aim. 181-182.; MN 1919. márc. 14. 204
