Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Justh János főispánsága (1917–1918)

Justh János a függetlenségi párt Károlyi Mihály-féle ágához tartozott, ahhoz, amelyhez ekkor éppen Kun Béla, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője is. Nem csoda, hogy az évek óta helyi „munkapárti elnyomatásban” élő politikus elragadtatva fogadta lapjában az új főispán kinevezését: „az alkotmányért, a hadsereg nemzeti jellegéért és a népjogokért hosszú éveken át folytatott parlamenti küzdelem tántoríthatatlan harcosát, függetlenségi nagynevű vezérünknek, Justh Gyulának mindenben méltó fiát” köszöntötte.949

Justh főispán vásárhelyi beiktatására 1917. július 30-án került sor. Előző este érkezett vonattal a városba, az állomáson a törvényhatóság képviseletében Csáky Lajos főügyész köszöntötte. Válaszában a főispán leszögezte, hogy ő a függetlenségi és 48-as párt elkötelezett harcosa, és megígérte, hogy az eddig a kormányzat által mostohagyerekként kezelt Hódmezővásárhely megítélése az új, a színmagyar városok fejlődését előmozdítani akaró kabinetnél megváltozik. A díszközgyűlésre a szokásos istentiszteletek után került sor, itt Juhász polgármester üdvözölte a főispánt, aki - kormányprogramnak is megfelelő - székfoglalójában a nemzet háborús helyzet okozta súlyos állapotát, a lakosságra elviselhetetlen terheket rakó rendeleteknek az új kormány általi visszavonásait vázolta. E koalíciós kabinet meg akarja kímélni a gazdaközönséget a rekvirálással járó felesleges zaklatásoktól, s javítani igyekeznek az állami és városi tisztviselők helyzetén is. A kormány bizalmi embereként kérlelhetetlen ellensége lesz a korrupciónak, és mindent megtesz azért, hogy a hazát védő népet földhöz juttassák. A kormány sarkalatos programpontjaként említette az általános, titkos és egyenlő választójog bevezetését. ígéretet tett arra, hogy ellentétes nézetei miatt Vásárhelyen sem fognak senkit üldözni, tiszteletben tartja mindenki politikai meggyőződését, s nem kíván politikai okokból hivatali presszióval sem élni. 1881 óta Justh János volt az első főispán, akit esküje és programbeszéde után főjegyzőként nem Kmetykó József köszöntött, hanem az 1913-ban elhunyt tisztviselő utódja, Soós István későbbi polgármester. A közgyűlés Győrffy József és Kun Béla bizottsági tagok beszédeivel ért véget, majd a városi küldöttségek tisztelgése következett, s ezúttal ezen aktus jelentette az installáció zárását is.9"0 Justh sem fukarkodott a tiszteletbeli kinevezésekkel: a beiktató közgyűlés végén 28 személyt részesített e főispáni kegyben.951

Főispáni tevékenysége rögtön azzal kezdődött, hogy a szeptemberi közgyűlésen a legújabb kormány, azaz az augusztusban leköszönt Esterházy Móric helyébe lépett, de hasonló irányvonalú és személyi összetételű harmadik Wekerle- kabinet iránti bizalmi szavazás volt napirenden. A két közgyűlési párt között

949 VRÚ 1917. júl. 10.

950 MNL CSML HL Közgy. jkv. 176-178/1917. (07. 30.) Először fordult elő, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvben nem örökítették meg a főispán székfoglalójának szövegét, csupán annyi szerepel, hogy a főispán esküje után „kifejti működésének irányelveit”. A szöveg így a sajtóból rekonstruálható.; MNL OL BM Ein. ir. 1918-11-3285.; HMV 1917. júl. 25., júl. 31.

951 MNL CSML HL Közgy. jkv. 179/1917. (07. 30.)

195