Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)
nők elleni sikertelen képviselőházi merénylet után Csongrád megye ismét megszavazta a bizalmat,884 majd következett a vásárhelyi rendkívüli közgyűlés.885 A közgyűlés előtt, némileg az ottani bizalmi szavazás eredményétől is tartva a helyi függetlenségiek június 23-án népgyűlést szerveztek a Kossuth térre a házelnök és társai részéről tapasztalt törvénytelenségek, a magyar országgyűlés rendőri és katonai megszállása ellen tiltakozva a párt országos vezetőinek részvételével, valamint néhány szociáldemokrata képviselő, így Garbai Sándor meghívásával. A népgyűlés kimondta, hogy a képviselőházi ellenzék küzdelmét a nemzet harcának tekinti, s azt minden lehetséges módon támogatja, követelik egyúttal a június 4. óta az ellenzék kizárásával hozott összes törvénytelen határozat megsemmisítését.886 A vásárhelyi rendkívüli közgyűlésre ezt követően, június 26-án került sor, melynek eseményeit Endrey Gyula lapjában utóbb az „alkotmánytiprás elleni” ünnepnapként, „Tisza István gróf hatalmi őrjöngésével” való dacos szembeszállásként méltatta. A szavazás érdekességének számított, hogy először került nyíltan szembe a vásárhelyi közgyűlésben a korábban egymással vállvetve küzdő függetlenségi vezér, Endrey Gyula az immár helyi munkapárti elnök, fél éve törvényhatósági bizottsági tag Spilka Antal volt függetlenségi főispánnal. A közgyűlés a függetlenségi párt indítványa alapján a képviselőházi törvénysértéseket név szerinti szavazás útján 97:80 arányban ítélte el, bizalmatlanságot nyilvánítva Tisza István házelnöknek, valamint Lukács László kormányának.887 Fél évvel később azonban nagyot fordult a kocka: az 1912. december 1-jei törvényhatósági bizottsági választás a függetlenségi párt és a közgyűlésből is kibuktatott Endrey Gyula nagy vereségét hozta, a közgyűlés ezt követően munkapárti többségű lett. A helyi „mungók” egy hét múlva a Beer kávéházban ünnepelték sikerüket, s az örömlakomán Spilka pártelnök mellett a jelenlévő Cicatricis főispán is beszédet mondott. Mindketten a „demagógia felett aratott diadalnak” tartották a győzelmet, majd a főispán meglepően becsmérlő módon beszélt a legyőzött Endreyről.888 * A munkapárti győzelem a december végi közgyűlésen, a hat kilépő közigazgatási bizottsági tag helyének betöltésekor tetőzött (mind a hat helyre munkapárti képviselőt választottak meg), a beteljesített választási sikerük eredményeképp - ahogy lapjuk fogalmazott - „szétesett a dema- gogok partja . Endrey Gyula 1913. májusi halála után az ifjú Kun Béla igyekezett a város közéletében, így közgyűlésében is a „nagy vezér” örökébe lépni. Erre az első lehetőséget rögtön a júniusi kormányváltás kínálta, amikor lapjában Tisza István 884 Csorba László: i. m. 248.; VV 1912. jún. 18. 885 VV 1912. jún. 23. 886 Uo. 1912. jún. 23., jún. 25. 887 HMV 1912. jún. 26., jún. 27.; VRÚ 1912. jún. 27.; VV 1912. jún. 28., jún. 30. 888 HMV 1912. dec. 10. 885 MNL CSML HL Főisp. ir. 155/1912., 163/1912.; HMV 1912. dec. 19. 184
