Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

Közös főispánságot viselő elődeihez hasonlóan Cicatricis Lajos számára is egyértelmű volt a fontossági sorrend. Már az első esztendőben előfordult, hogy ugyanaznap tartott Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely város is közgyűlést, s nem is lehetett kérdéses, hogy a főispán ilyen esetben Szentesen marad. Még egyértelműbben szembesültek a preferenciákkal a vásárhelyiek 1911 tavaszán, amikor a szentes-vásárhelyi helyiérdekű vasút végrehajtó bizottsága tárgyalta a bevezetendő menetrendi módosításokat Cicatricis elnökletével. Az ösz- szes változtatás Szentes érdekeit szolgálta, többek közt Hódmezővásárhely lakosainak is a kárára. A Vásárhely és Vidéke tudósítása szerint a főispán szájából el is hangzott, hogy „olyan menetrendre van szükség, mely Szentes érdekeinek megfelelő”.875 Korrigálva ekkori hibáját 1912 elején elérte, hogy május 1-jétől egy újabb vonatpárt állítsanak be a menetrendbe Szentes és Hódmezővásárhely között.876

1892 óta a függetlenségi Endrey Gyula volt a város országgyűlési képviselője, aki lapjában nyíltan zokon is vette Cicatricis főispán bekapcsolódását a kampányba. A tevékenysége kapcsán székfoglalójában a részrehajlás nélküli pártatlanság szükségességét hangsúlyozó főispán ugyanis bejelentette személyes megjelenését a Munkapárt májusi vásárhelyi képviselőjelölő gyűlésére, azaz Endrey szerint immár nemcsak hallgatólagosan támogatja párttársát, hanem jelenlétével, és ami fontosabb, főispáni hatalma teljes súlyával aktívan be is kíván kapcsolódni a választási küzdelembe. Ami eddig „szűr alatt, csendes presszióval, az állásukkal járó hatalom és befolyás érvényesítésével” folyt, az most Vásárhely történetében példátlan módon nyilvánossá válik: a főispán odaáll a képviselőválasztási fórumra, s egy politikai párt élén kortesként akarja érvényesíteni befolyását.877 A főispán szerepvállalásával fél sikert ért csak el: a választáson ugyan Endrey meglepetésre elbukott, de a győzelem így sem a munkapárti Papy József, hanem a politikai pályafutása alatt pártállását és véleményét igen gyakran váltogató, ezúttal éppen a függetlenségi párt Justh-féle szárnyának színeiben induló Kun Béla (politikai ellenfelei megfogalmazása szerint „Rotációs Béla”) ölébe hullott.878

Az 1910. június 28-ai közgyűlést pedig a munkapárti sajtó az „új élet” gyűléseként ünnepelte. Ekkor volt esedékes a két külterületi orvosi állás választások útján való betöltése, azonban a függetlenségi politikusok által meghatározott kijelölő választmány tagjai a főispán szerint nem voltak hajlandóak összeülni előtte, a választmány egyik tagja, Kovács János pedig a főispánnak írt levelében le is mondott tisztségéről. így Cicatricis úgy határozott, hogy - mivel a közigazgatási bíróság 727/1909. sz. döntése csak úgy ismeri el korrektnek a választást, ha a kijelölő választmány összes tagja jelen van a jelölések alkalmával - a jövő875 VV 1911. jún. 7., jún. 11.

876 HMV 1912. jan. 30., febr. 8.

877 VV 1910. máj. 8.; HMV 1910. máj. 10.

878 MNL CSML HL Főisp. ir. 116/1910.; HMV 1913. jún. 27.

182