Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK ÉVTIZEDE Cicatricis Lajos főispánsága (1910-1917) Újra Csongrádi megye oldalán Az uralkodó 1910. március 6-án Cicatricis Lajos megyei alispánt nevezte ki Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely város közös főispánjává. A vérbeli hivatalnokként, alapos közigazgatási jártassággal bíró, s igen erélyes emberként ismert*67 4 8 éves Cicatricis - egyik elődjéhez, Fábry Sándorhoz hasonlóan - megyei szinten járta végig az igazgatási ranglétrát, és Vásárhelyen sem volt is­meretlen. Hosszú ideig elnöke volt ugyanis a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, e minőségében rendszeresen megfordult a városban, miként a szentes-vásárhelyi vasút végrehajtó bizottsági elnökeként, vagy éppen megyei tisztviselőként is: az új városháza 1894-es ünnepélyes meg­nyitása alkalmával pl. ő képviselte Csongrád megyét. Kinevezésével az új kabi­net véget vetett a hódmezővásárhelyi főispánság bő évtizedes kísérleti korszaká­nak, amely nemhogy nem bizonyult eredményesnek, de ekkorra gyakorlatilag jelentéktelenné tette az addig sem túl sokra értékelt tisztséget. Miközben az első negyedszázadban három főispánja volt csak a városnak, a Thoroczkay Viktor kinevezése óta eltelt 12 esztendőbe belefért két önálló, két Békés megyével közös, valamint egy erőszakkal kinevezett darabont főispán, megspékelve több, hónapokig tartó kereséssel együtt járó főispáni interregnum­mal. Cicatricis Lajos kinevezése e kudarc beismerése is volt, s a kabinet vissza­tért a vásárhelyi főispánság kapcsán az alapokhoz, amikor - a második főispán, Rónay Lajos korszakához hasonlóan - újra Csongrád megyéével kapcsolta össze ezt a tisztséget. Ha az volt a cél, hogy újra némi nyugalmat teremtsenek az el­múlt években a gyakori váltások miatt elég hektikussá vált helyzetben, akkor azt elérték: a 11 és fél éven keresztül regnáló Kállay Albert után Cicatricis Lajos állt legtovább Hódmezővásárhely főispáni posztján. Csongrád megyei beiktatására 1910. március 19-én, a vásárhelyire március 23-án került sor, installációk alkalmával soha korábban nem tapasztalt, többek közt a februári közgyűlésen a kormánnyal szemben megszavazott bizalmatlan­ságban gyökerező politikai feszültség közepette.*6* Endrey Gyula már főispáni kinevezésének hírét azzal a megjegyzéssel fogadta, hogy „az új főispán buzgó híve a granicsár kormánynak s így városunkban aligha talál valami barátságos fogadtatásra’'.*66 A helyi függetlenségi és 48-as pártkör március 18-án értekezle- 867 868 869 867 MNL OL BM Ein. ir. 1505/1910. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyo­ma); HMV 1910. márc. 4., márc. 11.; VV 1910. márc. 10., márc. 11. 868 MNL CSML HL Főisp. ir. 1/1910.; VV 1910. márc. 12., márc. 15., márc. 17., márc. 22., márc. 23.; HMV 1910. márc. 13., márc. 15., márc. 18., márc. 20., márc. 22. 869 VV 1910. márc. 4. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom