Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Spilka Antal főispánsága (1908–1910)

bíró politikai körök is elfogadnak, másrészt pedig maga a kiszemelt is vállalja a felkérést. Amikor a helyi sajtó még Dőry kinevezését állította egészen biztosnak, Justh Gyula képviselőházi elnök és köre favoritjaként került elő Spilka - azonban kezdetben nem elsősorban vásárhelyi, hanem Békés megyei főispánjelöltként. Ekkor még úgy volt, hogy 1907. november 20. előtt kinevezik, de ez ismét csak nem történt meg,821 annak ellenére sem, hogy sokan annyira biztosnak vették november közepén, hogy már gratuláltak is Spilka Antalnak.822 823 Egy szegedi lap decemberi tudósítása pedig végképp úgy tárgyalta Spilka kinevezését, amint az mintegy három hónap múlva ténylegesen meg is valósult: a Békés megyei és a vásárhelyi főispánság kettéválasztása kapcsán, melynek alapján Spilka a városi stallumot nyerheti majd el. Ezt támasztotta alá, hogy még decemberben Dőry Pált csupán Békés megyei főispánná nevezték ki, a vásárhelyi tisztség egyelőre üresedésben maradt.822 Végül annak ellenére lett Spilka a befutó, hogy a kormány még 1908 márciusáig „gondolkodott”, január végén el is terjedt a hír, hogy immár Spilka sincs a kalapban, s ugyanaz a verzió kezdett terjedni, mint Fábry kinevezése előtt: mivel nincs más megoldás, a főispáni teendőket időről-időre egyedi megbízások útján ellátó Juhász Mihály polgármesterből akár még kinevezett főispán is lehet.824

A zűrzavaros ifjúkort maga mögött tudó, kifejezetten jó megjelenésű (a helyi lapok kiemelték a Rákóczi-újratemetés kapcsán a budapesti menetből is kimagasló nyalka alakját), aradi származású Spilka kinevezésekor öt éve volt bat- tonyai főszolgabíró, előtte tíz évig szolgabíróként tevékenykedett, ennélfogva erélyes, különösen a vármegyei közigazgatás területén jártas személyként ismerték.825 A Hódmezővásárhely „előttünk ismeretlen idegen úrként” mutatta be Spilkát, akinek annyi köze van csupán a városhoz, hogy rokonságban áll a neves Pokomándy családdal és 1889-ben itt szolgálta le önkéntes katonai évét, viszont nem ismeri a helyi viszonyokat, a város közigazgatását, aktuálisan megoldandó feladatait. A lap elsősorban azt kérte számon a hatalmon, hogy nagy főispánkeresés közepette nem számolnak a város lakosságának, közigazgatási és politikai vezetőinek óhajával és akaratával. A helyi igények negligálása csak abban az esetben lenne magyarázható, ha a kormány erre a posztra nagynevű és kiváló szaktudású egyént talált volna, ezt azonban a végeredményt tekintve nem lehet állítani. Az egyik, meg nem nevezett törvényhatósági bizottsági tag által írt vezércikkben szembemennek Endreynek a Vásárhely és Vidékében nemrég közzétett gondolataival, amennyiben „merőben elhibázott politikának” tartják Vásárhely „felettébb csekély főispáni teendőit” külön és önálló főispán kezébe adni, miközben pl. Csongrád megyét és Szegedet közös főispán vezeti. Vásárhely

821 Uo. 1907. nov. 8.

822 Uo. 1907. nov. 19.

823 Uo. 1907. dec. 17., dec. 20.; HMV 1908. jan. 3.

824 HMV 1908. jan. 31.; VV 1908. febr. 5.

825 HMV 1908. jan. 3.

171