Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Fábry Sándor főispánsága (1906–1907)
megvan a szándék a közgyűlés levezetésére, akkor ahhoz ismét fegyveres segítséget vesz majd igénybe, aminek engedni fognak ugyan, de egyetlen elnöki intézkedését sem veszik figyelembe, a közgyűlés tárgyalásai alatt az ő irányítását nem fogadják majd el. Kovács József helyi függetlenségi pártelnök is erre az álláspontra helyezkedett. A „főispáni talpnyalónak” nevezett Hódmezővásárhely című lap a bizottsági ülésen elhangzottakat akként értelmezte, hogy az alkotmányvédők ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, melyet ők sokat támadott cikkeikben vallottak; ennek alapján kikérték maguknak a Vásárhely és Vidéke, valamint a Vásárhelyi Reggeli Újság állandó támadásait, cikkírójuk hazaárulónak nevezését.765 Az aggodalom felesleges volt: a szegedi példán okulva, s a megbeszéltek szerint Nagy Mihály nem jelent meg a márciusi hódmezővásárhelyi közgyűlésen.766 Fábry Sándor főispánsága (1906-1907) Új főispán keresése és érkezése Lukács György miniszterré való kinevezésével párhuzamos főispáni lemondása, azaz 1905. június közepe óta Hódmezővásárhelynek gyakorlatilag nem volt főispánja. A darabontkormány időszaka jócskán felértékelte ezt az intézményt, az egész belpolitikai válság középpontjában a törvényhatóságokba kiküldött bizalmi emberek fogadtatása állt. Mindez azt eredményezte, hogy amikor a királlyal kötött paktum eredményeként Wekerle Sándor második kormánya 1906. április 8-án hivatalba lépett, majd hatalmát a két és fél héttel később megrendezett országgyűlési választások révén meg is tudta erősíteni,767 rögtön megkezdődtek a találgatások arról, hogy ki ülhet bele Hódmezővásárhely régóta üresen álló főispáni székébe. Másrészt viszont egyre többen hangoztatták, hogy nem is lenne szüksége a városnak főispánra, hiszen lám, nagyszerűen működik a közigazgatás nélküle is. És mivel e nézetek szerint a vásárhelyi adminisztráció jobban működik főispán nélkül, mint mondjuk valamely környékbeli törvényhatóság ellentétes érdekeivel összekötve, ragaszkodnia kellene ebben az átmeneti időszakban Hódmezővásárhelynek ahhoz, hogy önálló főispánságot nyerjen, mert az már igazoltan működésképtelennek bizonyult, ha „hatra-vakra, külön honorárium gyanánt, oda lökik valamelyik vármegyei vagy városi törvényhatósághoz”.768 765 HMV 1906. márc. 13.; VRÚ 1906. márc. 12. 766 HMV 1906. márc. 16.; VRÚ 1906. márc. 15. 767 Csorba László: i. m. 243-244.; Pölöskei Ferenc: i. m. 443^144. 768 VRÚ 1906. júl. 15. 160
