Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Bevezetés
A konkurens hetilap, az 1873 óta a kormánypárt (Deák-párt) közlönyeként működő36 Hód-Mezö- Vásárhely is ennek a témának szentelte egyik vezércikkét. Ok az önállóság szentesítése kapcsán rendezett örömünnep felől közelítették meg a kérdést: szerintük a tömeg nem annyira boldog és izgatott volt a történelmi jelentőségű esemény kapcsán, hanem inkább csak kíváncsi, az egyszerű vásárhelyi ember „a piaci fényár mögött nem tudta felfedezni a korszakot jelző esemény magvát”. A lap szerint az ünnepély híven fejezte ki a város korabeli helyzetét: „test vagyunk a lélek központja nélkül, anyátlan méhraj”. Hogy ez az állapot véget érjen, arra csak egy lehetőség van: ha a kormány jól megválasztott férfiút állít Hódmezővásárhely élére főispánnak. Az elmúlt hat év helyi közéleti küzdelmei beteggé tették a várost, melynek közönsége már annyira érzi a helyzetnek a belső felfordulás miatti további tarthatatlanságát, hogy sokkal könnyebb lenne itt rendet csinálni, mint azt bárki is gondolná. A Hód-Mező-Vásárhely szerkesztője szerint az új főispánnak három tulajdonságra lesz szüksége a sikerhez. Egyrészt olyasvalakinek kell lennie, aki az elmúlt hat esztendő vásárhelyi politikai mozgalmaiban semmilyen szerepet sem vállalt. Másrészt meg kell ugyan hallgatnia mindenkit, de nem szabad senki után sem indulnia, közvetlen ismereteket kell szereznie a helyi közéletről, a személyes pártküzdelmektől pedig távol kell tartania magát. Harmadrészt pedig a városi közérdeket nem szabad személyekkel azonosítania, kevesebb súlyt kell majd arra fektetnie, kiket választanak be a törvényhatóságba, sokkal inkább arra legyen tekintettel, hogy a megválasztott személyek lelkiismeretesen töltik-e be hivatásukat. A lap szerint elengedhetetlen, hogy a város közönsége jóhiszeműen kezdje ezen új életét, és egy olyan főispán irányában, aki az elmúlt évek vásárhelyi pártküzdelmeiben nem érintett, ez a jóhiszeműség fenn is áll majd.37 A helyi lapok azzal is tisztában voltak, hogy a kormánynak komoly fejtörést okoz a Vásárhelyre kinevezendő főispán személye, sokan ugyanis azért nem akarták elvállalni e feladatot, mert - amint arról már szó volt - a korabeli hírek szerint a városi főispánságoknak megszámláltattak a napjaik, míg az igazán komolyan szóba került egyetlen jelölt, Dáni Ferenc már eleve rettentő elfoglalt volt: Szeged mellett Arad és Kecskemét törvényhatóságát is ő vezette.38 36 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), a Belügyminisztériumi Levéltár iratai, Elnöki iratok (a továbbiakban: BM Ein. ir.), 323/1873. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyoma.) 37HMV 1873. ápr. 20. 38 VK 1873. máj. 18. 15
