Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)

Az ügyre a fővárosi sajtó is felfigyelt: a Pester Lloyd elismerte, hogy ha a levelek valódiak, abban az esetben kétségtelen, hogy a főispánra nézve „mélyen kompromittálók”. Ennek okán abban több újság is egyetértett, hogy az egyedüli kérdés az, hogy eredeti-e az elsőként közzétett két levél? 62 Mivel a főispán - házkutatásoktól sem visszariadva - mindent megtett azért, hogy az inkriminált iratokat megszerezze, Garzó úgy érezte csak biztonságban magát, ha a Hód- Mezö-Vás árhely hasábjain fotómásolatban is megjelenteti az eredetisége okán különösen támadott első levelet, az összehasonlítás céljából melléhelyezve egy Thoroczkay által szintén kézzel írt, az ügy szempontjából semleges levelet. Ettől kezdve pillanatnyi kétsége sem lehetett senkinek arról, hogy az Ammemek írt főispáni levelek valódiak-e, avagy hamisítványok.'6’ Nem segített Thoroczkay helyzetén az sem, hogy az eset kirobbanásával egy időben a címzett, id. Ammer István éppen vizsgálati fogságban ült Bécsújhelyen; a főispán bizalmasát, valamint a korábban díjnokként a vásárhelyi főispán által alkalmazott fiát csalás vádjával tartóztatták le. Bethlen Márkus gróf jószágkor­mányzójának adták ki magukat, s Bécsben kereskedőktől, szállodásoktól, portá­soktól, pincérektől csaltak ki kisebb-nagyobb összegeket fényes ígéretekkel. A lapok nagystílű szélhámosként írták le Ammert, aki már 1875-ben - alsó-lendvai gazdasági írnokként - francia előkelőségnek öltözve, Etienne d’Ammer feliratú névjegykártyákat szétküldözgetve játszotta az úri lovast. Jó modorú, rokonszen­ves, elegáns férfiként ismerte mindenki, azaz birtokában volt az első osztályú szélhámossá válás minden kellékének.562 563 564 A bécsújhelyi törvényszék végül 1902 márciusában csalásért és okirathamisításért az idősebb Ammert kétévi, fiát 16 hónapi börtönre ítélte.565 Thoroczkay báró vásárhelyi főispánsága így a lehető legdicstelenebb véget ért: az ideiglenesen a belügyminiszteri tisztséget is ellátó Széli Kálmán minisz­terelnök előterjesztésére az uralkodó 1901 .július 30-ai hatállyal a főispánt „saját kérelmére” felmentette, s helyére egyúttal ideiglenesen kinevezte Lukács György Békés megyei főispánt.566 * Az 1901. augusztusi közgyűlés egyik fő tár­gya volt a nyugdíjazott főispán56 búcsúztatásának mikéntje. Thoroczkay a tör­vényhatósághoz írt levelében családi viszonyaival indokolta lemondását, a városi tanács javaslatában pedig az szerepelt, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését Thoroczkay Viktor főispáni működése iránt. A régi törésvonalak a távozás elle­nére is változatlanok maradtak: Kovács János a békesség szem előtt tartásával a tanácsi javaslat elfogadását indítványozta, míg Garzó Imre kijelentette, hogy 562 HMV 1901. júl. 14. 563 Uo. 1901. júl. 21. 564 Uo. 1901. júl. 25.; VV 1901. júl. 11., aug. 4.; VH 1901. júl. 25. 565 VH 1902. márc. 13. 566 MNL OL BM Ein. ir. 2261/1901. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyo­ma.); HMV 1901. aug. 4., aug. 8.; VV 1901. aug. 8.; VH 1901. aug. 4. 557 MNL OL BM Ein. ir. 2720/1901. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyo­ma.) 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom