Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)

hivatal egyik helyiségét."19 E határozat ellen azonban Szikszay Dénes tanácsnok fellebbezéssel élt, a pénzügyi osztály áthelyezése kapcsán. A tanács megfontolta a fellebbezést és úgy döntött, hogy a pénzügyi ügyosztályt a községi bírói hivatal két szobájába költözteti, és ez a hivatal megy az orvosrendőri szobába.519 520 A katonai ügyosztály szerencsétlen, szűk és forgalmas helyre költöztetése ellen pedig a Vásárhelyi Napló is vezércikkben szólalt fel.521

A tényleges áthelyezési munkálatok - további módosításokkal - 1898. szeptember-október fordulóján kezdődtek meg, s velük párhuzamosan megindult a főispáni lakosztály átalakítása is.522 Az átalakítás költségei az 1898. decemberi közgyűlésen kerültek a törvényhatósági bizottság tagjai elé: összesen 4245 Ft 67 kr-t tettek ki a munkálatok, amelyből ekkor még csak kb. 2240 Ft-ra volt - közgyűlési határozat alapján - fedezet. Az átalakítást igyekeztek már eleve a haladó korszellem szerint szervezni, így a városban éppen bevezetés előtt álló villanyvilágítás alapján már a főispáni lakosztályt is villanyvezetékkel ellátva tervezték.523 A hiányzó költségek fedezésének módja (a regálekötvények árából kívánták kölcsönként felvenni) azonban komoly közgyűlési vitát generált leginkább annak kapcsán, hogy a tanács már miért nem eleve e nagyobb összeg elfogadtatásával lépett eredetileg is a közgyűlés elé? Endrey Gyula ellenzéki képviselő vizsgálatot sürgetett, hogy minden tervezett átalakítási munkára tényleg szükség van-e a főispáni lakosztálynál, és mi indokolja a tervezett költség kétszeresének elköltését. A közgyűlés végül csak 59:54 arányban fogadta el a tanács javaslatát.524 A belügyminiszter 1899 márciusában hagyta jóvá a regálekötvények árára a város 4 és fél százalékos kamatra történő kölcsönkérelmét, melyből nemcsak a főispáni lakás átalakításának a pluszköltségeit kívánták fedezni, hanem a nyári színkör pótmunkálatait is.525

1899 februárjában már a fővárosi ellenzéki sajtó is felfigyelt a vásárhelyi főispán lakásügyére, mégpedig annak berendezési költségei kapcsán. Akként interpretálták a kérdést, hogy „közpénzekből, regale kötvények árából vonják be a szobái kárpitjait és az útadóból készítenek neki nagy tükörablakokaf’. A dühöngő politikai elfogultság lenyomataként kezelt írások valóságalapját az adta, hogy a beszerzendő kellékek között a főispán újabb 224 Ft értékben felsorolt olyan cikkeket is, melyekre tényleg el lehetett mondani, hogy nem feltétlenül a legszükségesebb berendezési tárgyak voltak (pl. szivarszekrény, tányérmelegítő, függönydíszek a női szalon ajtajai fölé, rozetták aranyozott lécekkel), ráadásul további pluszköltséget jelentettek. Thoroczkay báró szóbeli rendelkezése a lakás

519 HMV 1898. szept. 8.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 466/1898. (09. 27.); VV 1898. júl. 28.

520 HMV 1898. szept. 11.

521 VNó 1898. okt. 7.

522 HMV 1898. okt. 2.

523 MNL CSML HL Közgy. jkv. 642/1898. (12. 16.); HMV 1898. dec. 11.; VNó 1898. dec. 17.

524 MNL CSML HL Közgy.jkv. 642/1898.(12. 16.); HMV 1898.dec. 18,;VV 1898. dec. 15.,dec. 18., dec. 22.

525 VV 1899. márc. 16.

114