Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)

tóttá ki Thoroczkay 3-3 gazdasági cselédnek és mezei munkásnak a földművelésügyi miniszter által felajánlott egyaránt 50 Ft jutalmat, díszoklevél kíséretében.502 1899 márciusában a Gazdasági Egyesület elnökeként Thoroczkay Vékony József alelnök kíséretében felkeresett Hódmezővásárhely határában 16 tanyát, az ott folyó gazdálkodás menetét tanulmányozandó,503 április 11-én pedig a szeszgyártásról és a cukorrépa-termelésről tervezett felolvasást az egyesületben, amelyet azonban - Abbáziából megüzent... - betegsége miatt végül kénytelen volt elhalasztani, s később sem került már rá sor/04

1900 januárjában az egy éve elnök főispán nagyszabású beszédet tartott az egyesület éves közgyűlésén. Elismerte, hogy az irányításával elmúlt egy esztendő nem hozott komoly eredményeket a legnagyobb városi testület életében. Az ő számára az eltelt egy év a helyi viszonyok megismeréséhez volt szükséges, és a Gazdasági Egyesülettel kapcsolatban arra jött rá, hogy az jelen szerkezetében nem képes megfelelő működésre. Egyrészt nem megfelelő a vezetőség szervezettsége és programja, a gyors és kiszámított működéshez hiányzik a rugalmasság. Másrészt a gazdaközönség közönyös az egyesület iránt, márpedig a megfelelő társadalmi érdeklődés nélkülözhetetlen az eredményes tevékenységhez. Harmadrészt pedig az egyesület nem rendelkezik kellő anyagi erővel céljai megvalósításához, így nem végezhet pl. mezőgazdasági kísérleteket, melyek eredményeit aztán értékesíteni lehetne a város és gazdatársadalma érdekében. Ugyan néhányszor megpróbált az egyesület érdekében a kormánynál eljárni, de ezek nem jártak a kellő eredménnyel. Beszámolója végén bizalmat kért a tagságtól az egyesület vezetése iránt.505

Egy hónap múlva azonban a főispán már az elnöki tisztségéről és az egyesületi tagságról való lemondólevelét nyújtotta át Lázár Lajos egyesületi titkárnak.506 507 508 Az egyesület választmánya azonnal „válságtanácskozásra” ült össze, melyen úgy határoztak, hogy küldöttség útján próbálják meg lemondása visszavonására bírni a főispánt."" Ez csak részleges eredménnyel járt: Thoroczkay visszavonta a tagságról való lemondását, elnöki leköszönése kapcsán azonban ragaszkodott a kérdés közgyűlés elé viteléhez, egyfajta bizalmi szavazást kérve önmaga ellen, így a választmány úgy döntött, március 18-ára elnökválasztó közgyűlést hív össze. A főispán lemondása és a bizalmi szavazás kérése okaként azt jelölte meg, hogy egyrészt a választmány bizonyos kérdésekben az övétől eltérő véleményt nyilvánított, másrészt „hallomása és tudomása szerint” vannak olyan egyesületi választmányi tagok, akik szívesen betöltenék helyette az elnöki posztot/05 A titkos „bizalmi szavazás” egyértelmű eredményt hozott: Thoroczkay

502 HMV 1899. jan. 26.; VNó 1899. jan. 25.; VV 1899. jan. 26.

503 HMV 1899. márc. 12.; VNó 1899. márc. 11., márc. 12.; VV 1899. márc. 12.

504 HMV 1899. márc. 30., ápr. 9., ápr. 13.; VNó 1899. márc. 29., ápr. 11.

505 HMV 1900. jan. 18.; VV 1900. jan. 18.

506 HMV 1900. febr. 18.; VV 1900. febr. 18.

507 HMV 1900. febr. 22.; VV 1900. febr. 22.

508 HMV 1900. márc. 8., márc. 22.; VV 1900. márc. 8., márc. 25.

111