Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Bevezetés
zéséig számtalan olyan várost is, melyek utóbb nem kerültek be a városi törvényhatóságok körébe.10 11 Hódmezővásárhely nem volt ezek között, 1870. április 6. óta rendezett tanácsú városként működött Csongrád vármegye fennhatósága alatt, önkormányzati életét az ún. községi törvény, a nagyjelentőségű 1871. évi XVIII. te. szabályozta. Vásárhely országgyűlési képviselője és vezető tisztségviselői azonban már az első törvényhatósági törvény hatályba lépését követően azonnal kezdeményezték a Hódmezővásárhely városát is az önálló törvényhatóságok sorába emelő törvény elfogadását. A város közönsége 1870-ben folyamodványt intézett e célból a kormányhoz," 1871-ben pedig újabb konkrét lépések is történtek: március 29-én közgyűlési határozat született a benyújtandó kérvényről, melyet április 28-án meg is fogalmaztak és Szilágyi Virgil országgyűlési képviselő terjesztette be a képviselőház elé, ahonnan az a belügyminiszterhez került.12 Törvény azonban annak ellenére sem született a beadvány hatására, hogy egy városi küldöttség is lobbizott mellette: bevégzetlen akta maradt, holott a törvényhozás különböző osztályai már egyhangúlag elfogadták és támogatták.1' A fordulat a Szlávy-kormány hivatalba lépését követően, 1873 elején következett be. Január 25-én Tóth Vilmos belügyminiszter megbízása folytán Pauler Tivadar igazságügy-miniszter beterjesztette a képviselőház elé a Baja és Hódmezővásárhely városok törvényhatósági jogkörrel való felruházásáról szóló törvényjavaslatot, amit a képviselők február 1-jén el is fogadtak.14 A képviselőházi siker azonban csak az első lépcsőfok volt, az önállósítás ügyét ezt követően a felsőháznak is tárgyalnia kellett, ahol különös hangsúllyal bírt az önállósulni vágyó város, valamint a vásárhelyi regálejogokat (italmérés, malomtaksa, hely- pénzszedés stb.) birtokló, a törvényjavaslat ellen ráadásul óvást is benyújtó Károlyi család majdani kapcsolata. Hódmezővásárhely képviselőtestülete rögtön 10 Abrudbánya, Bakabánya, Bártfa, Bazin, Bereck, Besztercebánya, Breznóbánya, Csíkszereda, Eperjes, Erzsébetváros, Esztergom, Felsőbánya, Fogaras, Gölnicbánya, Gyulafehérvár, Hátszeg, Illyefalva, Karánsebes, Késmárk, Kézdivásárhely, Kismarton, Kisszeben, Kolozs, Korpona, Körmöcbánya, Kőszeg, Libetbánya, Lőcse, Modor, Nagybánya, Nagyszombat, Oláhfalu, Ruszt, Sepsi- szentgyörgy, Szakolca, Szamosújvár, Szászrégen, Szék, Székelyudvarhely, Szentgyörgy, Tren- csén, Újbánya, Vajdahunyad, Vízakna, Zilah és Zólyom. Vö.: Mudrák József: Magyarország főispánjai 1867-1944. In: Fejedelmek - forradalmak - vasutak. Tanulmányok Erdély történetéből. Szerk. Takács Péter. (Erdélytörténeti könyvek 3.) Debrecen, 2000. 403^108. 11 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: MNL CSML HL) Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottságának iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Közgy. jkv.), 44/1873. (02. 04.) 12 MNL CSML HL Közgy. jkv. 137/1871. (03. 29.), 167/1871. (04. 28.) 13 Kruzslicz István Gábor: Az önálló törvényhatósági jog elnyerése, 1873. In: Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873-1950. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, 2003. (A továbbiakban: Hmv. tört. aim.) 27-32.; Vásárhelyi Közlöny (a továbbiakban: VK), 1873. jan. 26., febr. 2. 14 VK 1873. febr. 2. 9
