Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
226 A honismereti tevékenység közösségei és színterei kori leletek, kultúrák, Vörös Gabriella: Szarmaták, hunok, germánok, Kürti Béla: Avarnak mondták magukat... című előadásai hangzottak el. 2) A középkor a Dél-Alföldön I. témakörének előadói: Kristó Gyula: Szeged és a középkori magyar állam, Petrovics István: Várossá válás, városi fejlődés (12-15. század eleje), Juhász Antal: A szegedi tanya és a tanyasi gazdálkodás. 3) A középkor a Dél-Alföldön II. témakörében sorra kertült előadások: Blazovich László: Szeged szabad királyi várossá válása, Koszta László: Egyházmegyék, egyházak, kolostorok, Horváth Ferenc: A szegedi vár. A polgári Szeged témakörben pedig: Géczi Lajos: A szabad királyi város szabadsága (18-19. század), Marjanucz László: Rendi polgárok, vállalkozó polgárok, Farkas Csaba: 1956, Szeged. 4) Az impériumváltás a Dél-Alföldön témakörben Zakar Péter: Szeged és a délvidéki harcszíntér (1848/49), Marjanucz László: Szeged gazdasága, a szegedi régió (1867- 1944), Vincze Gábor: Világháborúk a Délvidéken címmel tartott fél-félórás előadást. A program íve, tartalma, előadóinak személye nagyon izgalmas volt, röviden összegezte a nagy várostörténeti monográfia lényegét. A hallgatóság a sorozat alatt folyamatosan megcsappant. Az állandó magot 5-10 pedagógus adta, valamint a tanítványaik és a piarista gimnázium diáksága. A korszak furcsa fintora, hogy a helyi kereskedelmi televíziók számára nem volt sem a sorozat, sem egyes előadás, sem az egyes előadó személye hírközlésre érdemes. Ebben az időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy a civil szervezet működését nagyban segíti, ha intézmény áll mögötte. A helytörténeti, honismereti munka elképzelhetetlen lett volna a Dugonics András Piarista Gimnázium anyagi támogatása nélkül. A Fedezzük fel Szegedet! Ifjú helytörténészek levelező csapatversenyét (2003 és 2007 között) a Történelemtanárok Egyletének Szegedi Csoportja a Csongrád Megyei Honismereti Egyesülettel együtt hirdette meg. Jellegzetesen nagyvárosi verseny volt, öt éven keresztül. A háromfős csapatok évente más-más témákban (2003: Szeged palotái; 2004: Szeged közterei, avagy közösségünk terei; 2005: Szeged templomai és szakrális néprajza; 2005: Régi szegedi oskolaépületek; 2006-2007: Szeged irodalmi és történelmi emlékhelyei) versengtek. Egy-két előadás (pl. Blazovich László, Péter László) meghallgatása mellett a helytörténeti szakirodalmat tanulmányozták a felkészítő tanárok és a diákok. Például: Szeged városatlasza; Bálint Sándor: Szeged városa (1959); Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái (1993); Péter László: Szeged irodalmi emlékhelyei (1974); Apró Fe- renc-Péter László: Szeged (2002); Dusha Béla: Szeged fényei (2004); Három folyó mentén (2001); Blazovich László: Szeged rövid története (2005) kötet részletei. A legnagyobb lelkesedést az váltotta ki, amikor városvezetésen bejárták a belvárost, illetve a levelező fordulók alatt megfigyelési gyakorlatot végeztek, s egy-egy útvonalat vagy témát követve válaszoltak a kérdésekre. Képfelismerési és a képek alapján háttérismereteket igénylő totó volt a döntő. Eleinte a feladatlapok összeállítására, később a ppt-s verseny- feladatok számára több ezer fénykép készült, illetve archív anyag került összegyűjtésre, digitalizálásra. A versengés a legnépesebb honismereti mozgalom volt ebben az időszakban Szegeden az általános iskolás (7-8. évfolyam) és középiskolás korosztályban.
