Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenysés négy évtizede 19 által létrehozott gyűjtemények születtek, mint a kiszombori és a pitvarosi az 1980-as években. Itt említhetjük meg az ifj. Lele József által kialakított tápéi magángyűjteményt, amely már az 1970-es évek elején 1500 bejegyzett tárgyat foglalt magában. Ugyanitt Molnár Imre és neje, tanítók néprajzi és babagyűjteményt hoztak létre.39 A felnőtt és diák honismereti szakkörök patronálását és irányítását az országos konferenciák mellett a megyei módszertani központ szervezte. A munka már megindult a megyei honismereti bizottság megalakulása előtt. Sőt az intézményben honismereti szakbizottság alakult, amelynek ügyeit - mint említettük - az ismert honismerő, Szigeti György majd Radocsai Ferenc intézte.40 Országos és megyei táborokat, valamint továbbképzéseket egyaránt tartottak.41 A szakkörök tevékenységét jó szívvel nézte a megyei honismereti bizottság, a csanádpalotai honismereti napon például a mozgalom nagy öregje, Asztalos P. Kálmán tájékoztatott a helyi szakkör tevékenységéről.42 1975- ben az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton tizenegy iskolai honismereti szakkör kapott elismerést a megyéből.43 A felsorolás a honismereti mozgalom nagy reneszánszát jelzi számunkra. A szakkörök létét az érdeklődés mellett az tartotta fenn, hogy az iskolák és művelődési intézmények a szakkörvezetőknek óradíjat biztosítottak, a szakszerűséget pedig a rendszeres továbbképzés segítette, amelyet említettünk. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a korabeli politika beleegyezésével - és valamelyes támogatásával, mert céljaihoz megfelelőnek találta - folyt a munka, ma már csak nosztalgiával tekinthetünk vissza e lehetőségekre. Sajnos, úgy tűnik, ma igény, továbbá szándék sincs a fenntartókban és tanárokban az efféle munkára, holott a helyi azonosságtudat kialakításának messzemenően jelentős intézményei lennének. Sajnos, erre a csak excell- táblákat néző pénzügyesek nem gondolnak, így fillért nyernek, és forintot veszítenek. Jóllehet ezen szakkörökre járó diákok közül csak kevesen maradtak honismerők, ám lelkűkben életük végéig viszik az említett foglalkozások emlékét. A krónikák ugyancsak fontos részét tették ki a honismerő tevékenységnek. Ősz Károly szedett össze egy csokorra valót tanulmányában, amely szerint az első ilyen Csa- nádpalotán készült Asztalos P. Kálmán fáradozása nyomán. Országos hírre tett szert, írt róla Fekete Gyula író a Kortárs és Pünkösti Árpád az Új írás című folyóiratban, a Magyar Rádió a Közkívánatra, a Televízió pedig a Falujárás c. műsorban méltatta.44 Sándorfalva falukrónikáját Juhász Antal ny. gimnáziumi igazgató indította. Helyi kuta39 Minderre 1. Ősz Károly Kézirat. 1985. 59-65. « CSML HNF CSMB 656/IX. 1972. 41 CSML HNF CSMB 170/IX. 1970. 246/IX/a. 1973. 20/IX/a. 1974.174/IX/1977. « CSML CSHNB IX-212/1982. 43 Radnóti Miklós Gimnázium, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, Tömörkény István Gimnázium,Vedres István Építőipari Technikum és Bartók Béla Művelődési Központ Szegedről; Bethlen Gábor Gimnázium, Kossuth Zsuzsanna Ipari Szakközépiskola Hódmezővásárhelyről; Tisza Művelődési Ház Mindszentről, valamint Zákányszéki Honismereti Szakkör. (IX/a/14. 1975). 44 Börcsök Vince: Tíz éves a Palotai Krónika. = Csongrád Megyei Honismereti Híradó (továbbiakban: CSMHH) 1980. 71-74. Ősz Károly Kézirat 1985. 68-69.
