Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
16 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád megyében a gyűjtések különböző formáival, a közösségek szervezésével és egyéni alkotó munkával. Ez utóbbi nem fért be a korabeli elképzelésekbe, el kellett hagyni, hiszen tömegmozgalomként határozták meg, így lehetett „eladni" a hatalom számára. A tevékenységi formákat ugyancsak körülhatárolták. Közöttük szerepel a nagy nemzeti ünnepek és évfordulók rendezvényeihez kapcsolódás, a földrajzinév-gyűjtés, a krónikaírás falun és üzemben, honismereti körök szervezése iskolákban és felnőttek között, fotószakkörök, honismereti napok szervezése, tárgygyűjtés, nemzeti emlékhely, falu-, iskola- és tanyamúzeum, valamint gyűjtemények kialakítása. Mindehhez a későbbiekben kapcsolódott a helytörténetírás és a népszerűsítő helytörténeti irodalom művelése, amelyek az idők folyamán az egyik igen izmos ágát képezték és képzik a honismeretnek. Hogy lebontva miképpen valósult mindez meg megyénkben, arra lássunk példákat. A megyei népfront feladatának tekintették a nagy országos rendezvények programjaira hívó felhívások terjesztését. Az iratok alapján tarka kép rajzolódik ki a politikai jellegű rendezvényektől a tudományosokon át a művészeti találkozókig és versenyekig. A politikai jellegűek között előkelő helyet foglal el a felszabadulás kerek évfordulóinak ünneplése. Hozzá honismereti füzetet, segédanyagot készítettek.25 1969- ben a megyei művelődési osztály számos társszervvel hirdetett pályázatot irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti-honismereti szakkörök és kiállítások rendezői számára ötezer forintos pályadíjakkal. Ugyanekkor a HNF országos pályázatot hirdetett, amelyen a vásárhelyi Móricz Katalin és Kőszegfalvi Ferenc - az utóbbi neve honismerőként ugyancsak ismert - III. helyezést értek el.26 1974-ben a 30. évfordulóra készülve a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió húsz város és négy tanárképző főiskola csapatai részére honismereti vetélkedő sorozatot rendezett. A bemutató vetélkedőt és a tanácskozást Szentesen szervezték február 19-én és 20-án, ami a szentesi honismerő mozgalom erejét mutatja.27 Ugyanekkor a megyei népfront titkársága megyei honismereti szemle megrendezését tervezte, amelyen a honismereti szakkörök és klubok addigi tevékenységét kívánta felmérni, és tömeges versenyzési lehetőséget szeretett volna biztosítani számukra.28 A későbbiekben már nem találkozunk efféle szervezésekkel. Mindössze egy alkalommal, 1982-ben láthattunk hasonlót, ám jóval szelídebb programmal. Dimitrov születésének századik évfordulójáról emlékezett meg a megyei honismereti bizottság ünnepi üléssel.29 Részben politikai, részben tudományos célokat szolgált Dózsa György születése négyszázadik évfordulójának megünneplése, amelyben a honismeret „munkásainak" 25 CSML HNF CSMB Honism. 341/IX. Farkas József. Hogyan készülnek honismereti szakköreink felszabadulásunk 25. évfordulójára. 26 CSML HNF CSMB Honism. 129/IX. 1969. 152/IX. 1970. 22 CSML HNF CSMB Honism. IX/a/13.1974. 28 CSML HNF CSMB Honism. 28/IX/A. 1974. 29 CSML HNF CSMB Honism. IX-262/1982.
