Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
Régi jeles honismerők 361 csanyteleki szervezetének titkára, a Paraszt Szövetség csanyteleki szervezetének titkára volt, s egyben a községi elöljáróság tisztviselője, majd pénzügyi tisztje lett.2 1949-ben Tömörkény község adóügyi jegyzőjévé nevezték ki. 1950-től 1954-ig Csanytelek község járási tanácstagjává, s egyben a csongrádi járási tanács vb-titkárává választották. 1954 ésl967 között Kiszombor község járási tanácstagjává, s egyben a makói járási tanács elnökévé választották. A környék 16 községében törpevízműveket építtetett. Járási tanácselnök 13 évig, majd 1967 és 1984 között a makói városi tanács elnöke 17 éven át. Makón a közműves vízellátást teremtette meg. Irányítása alatt kezdődött a városban a tömeges lakásépítés, a főtér felújítása, új városrészek és az ipartelep létesítése. Segített létrehozni a könyvtárat, a múzeumot, az Espersit-házat. Az ópusztaszeri emlékparkban makói hagymásházat építtetett. 1979 és 1984 között a makói tanácselnökként 16 városkörnyéki község felügyeletét is ellátta. A II. világháború idején, 1944- ben az orosz frontra került, megsebesült, orosz hadifogságba esett, onnan jött haza 1945 őszén. Mint hadirokkantat katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították, ennek ellenére 1950 után még hat esetben behívták, századosi rangot kapott. Jogi felkészültsége elismeréseként a szegedi József Attila Tudományegyetem Jog- tudományi Karán az állam- és jogelméleti államvizsga bizottság elnökévé nevezte ki az oktatásügyi miniszter, és ezt a tisztséget 75 éves koráig töltötte be. 25 évig elnöke volt a Makó és környéke jogászszövetségének, 30 évig az Urbanisztikai Társaságnak. Tagja volt a minisztertanács, a pénzügyminisztérium, a földművelésügyi minisztérium jogszabály előkészítő bizottságának, részt vett a 15 éves lakásépítési program kidolgozásában.3 Munkája mellett 11 éven keresztül alkotmánytant és államigazgatást tanított Makó három középiskolájában. A TIT szervezésében tartott titkárnők továbbképzőjében több évig pszichológiát és protokollt adott elő. Állandó meghívott előadó volt a szegedi, és több esetben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. 1947 és 1989 között tagja volt az MSZMP-nek. A következő húsz évben pártonkívü- li volt. 1956-ban beválasztották a Munkástanácsba, majd a barikád mindkét oldala felkérte, a járási elnökség meghagyása mellett vegye át Makó város vezetését is.4 1984. január 1-jén vonult nyugállományba, utána a politikától visszavonultan élt. Társadalmi munkában minden idejét Csanytelek és Makó szellemi emelkedésének előremozdításá- ra fordította. Kiadványokat jelentetett meg, megírt több makói könyvet, füzetet, köztük megalkotta Makó történeti kronológiáját, életében több mint 200 cikket publikált, közte csanytelekieket is. Megjelentette a „Csanytelek története a kezdetektől" című monográfiát. 2006-ban megjelentette a „Csanytelek történeti kronológiája" című munkáját, 2002- ben megalapította a „Csanyteleki füzetek" című sorozatot.5 2 Forgó Géza adatközlése. 3 Dr. Forgó István kéziratban maradt önéletrajza alapján. 4 Dr. Forgó István kéziratban maradt önéletírása alapján. 5 Dr. Forgó István által összeállított kéziratos bibliográfia alapján.
