Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők

Régi jeles honismerők 355 létrejön a szülőföld biztonságot nyújtó élménye, ami elvezet az otthonosság érzetéhez. S akkor már nem térkép lesz ez a táj, nem is csak egy település a sok közül, hanem több ennél." Városának története fiatal kora óta érdekelte. Amikor 17 év távoliét után tanár­ként visszatért egykori gimnáziumába, felébredt benne a kutatási vágy. A makói gim­názium kiváló kutató, tudós tanára lett. 1953-tól 55-ig másodállásban a makói múzeum vezetésének feladatát is vállalta. Helytörténeti kutatómunkájának eredménye számos cikk és helytörténeti tanulmány. Igazi lokálpatrióta, polihisztor tanár. Búzás László azon nagyműveltségű tanárok közé tartozott, akik számára a pedagógia mindennapi gyakorlása, az egyetemes művelődéstörténeti és történelmi ismeretek állandó gyarapí­tása s a szűkebb környezet tudományos igényű kutatása egyaránt fontos volt. Nem a mindenáron publikáló filológus volt, hanem az a tudós tanár, akit a kutatók, érdeklő­dők bármikor felkereshettek helytörténethez kapcsolódó kérdéseikkel, mindig önzetle­nül, készségesen adta át ismereteit. Makón a helytörténészek nesztoraként emlegették. 1969-ben nyugállományba vonult, de tovább kutatva döntő része volt a makói Jó­zsef Attila Gimnázium évkönyvének összeállításában. Az 1971-ben megjelent első évkönyvben az iskola vázlatos történetének 1895-től 1944-ig terjedő időszakáról szóló tanulmány szerzője. Ugyancsak ő állította össze az 1895-től 1970-ig tartó időszak gimnáziumi igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek, valamint tanárainak névjegyzé­két. Megírta a Dolgozók Gimnáziumának 1945 és 1970 közötti történetét. Kutató­munkáját és publikációit tökéletes precizitás jellemezte. Nyugdíjasként néhány évig még segítette a gimnázium adminisztrációs munkájának ellenőrzését is. 1972-ben el­készült Makó város 1870-től 1970-ig terjedő hírlap és folyóirat bibliográfiájával, sok­sok ismeretterjesztő előadást tartott. Helytörténeti munkásságáért kapott „Szocialista Kultúráért" kitüntetést. Két évtizedes kutatómunka után, 1992-ben jelent meg a Ma­kói Múzeum Füzeteiben Tóth Ferenccel társszerzőként feldolgozott „Makói utcane­vek" című tanulmánya. Reizner János „Makó város története" című fakszimile ki­adásban megjelent munkájában található nyolc latin nyelvű oklevél, amelyek lefordí­tása, szómagyarázatokkal és névmutatókkal való ellátása is az ő munkája. Közel fél évszázadon át a makói tudományos közélet elismert alakjaként tevé­kenykedett. A Makói Honismereti Kör alapító tagja, a makói Múzeumi Baráti Kör tagja és rendszeresen előadója volt. Tanítványai tiszteletét és szeretetét nemcsak szé­leskörű tudásával, kitűnő előadókészségével, következetes pedagógiai módszereivel, hanem erkölcsi tartásával és egész személyiségével vívta ki. A város önkormányzata 1990-ben „Makó városért" oklevéllel ismerte el négy évtizedes pedagógiai és helytör­téneti munkásságát. Születésének 100. évfordulójáról 2007-ben megemlékeztek Makón. A felnőtteket és diákokat városuk, valamint környezetük jobb megismerésére ösztönző, évente megrendezett Makói Városismereti Verseny ma Búzás László helytörténész-tanár ne­vét viseli. PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom