Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
Régi jeles honismerők 355 létrejön a szülőföld biztonságot nyújtó élménye, ami elvezet az otthonosság érzetéhez. S akkor már nem térkép lesz ez a táj, nem is csak egy település a sok közül, hanem több ennél." Városának története fiatal kora óta érdekelte. Amikor 17 év távoliét után tanárként visszatért egykori gimnáziumába, felébredt benne a kutatási vágy. A makói gimnázium kiváló kutató, tudós tanára lett. 1953-tól 55-ig másodállásban a makói múzeum vezetésének feladatát is vállalta. Helytörténeti kutatómunkájának eredménye számos cikk és helytörténeti tanulmány. Igazi lokálpatrióta, polihisztor tanár. Búzás László azon nagyműveltségű tanárok közé tartozott, akik számára a pedagógia mindennapi gyakorlása, az egyetemes művelődéstörténeti és történelmi ismeretek állandó gyarapítása s a szűkebb környezet tudományos igényű kutatása egyaránt fontos volt. Nem a mindenáron publikáló filológus volt, hanem az a tudós tanár, akit a kutatók, érdeklődők bármikor felkereshettek helytörténethez kapcsolódó kérdéseikkel, mindig önzetlenül, készségesen adta át ismereteit. Makón a helytörténészek nesztoraként emlegették. 1969-ben nyugállományba vonult, de tovább kutatva döntő része volt a makói József Attila Gimnázium évkönyvének összeállításában. Az 1971-ben megjelent első évkönyvben az iskola vázlatos történetének 1895-től 1944-ig terjedő időszakáról szóló tanulmány szerzője. Ugyancsak ő állította össze az 1895-től 1970-ig tartó időszak gimnáziumi igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek, valamint tanárainak névjegyzékét. Megírta a Dolgozók Gimnáziumának 1945 és 1970 közötti történetét. Kutatómunkáját és publikációit tökéletes precizitás jellemezte. Nyugdíjasként néhány évig még segítette a gimnázium adminisztrációs munkájának ellenőrzését is. 1972-ben elkészült Makó város 1870-től 1970-ig terjedő hírlap és folyóirat bibliográfiájával, soksok ismeretterjesztő előadást tartott. Helytörténeti munkásságáért kapott „Szocialista Kultúráért" kitüntetést. Két évtizedes kutatómunka után, 1992-ben jelent meg a Makói Múzeum Füzeteiben Tóth Ferenccel társszerzőként feldolgozott „Makói utcanevek" című tanulmánya. Reizner János „Makó város története" című fakszimile kiadásban megjelent munkájában található nyolc latin nyelvű oklevél, amelyek lefordítása, szómagyarázatokkal és névmutatókkal való ellátása is az ő munkája. Közel fél évszázadon át a makói tudományos közélet elismert alakjaként tevékenykedett. A Makói Honismereti Kör alapító tagja, a makói Múzeumi Baráti Kör tagja és rendszeresen előadója volt. Tanítványai tiszteletét és szeretetét nemcsak széleskörű tudásával, kitűnő előadókészségével, következetes pedagógiai módszereivel, hanem erkölcsi tartásával és egész személyiségével vívta ki. A város önkormányzata 1990-ben „Makó városért" oklevéllel ismerte el négy évtizedes pedagógiai és helytörténeti munkásságát. Születésének 100. évfordulójáról 2007-ben megemlékeztek Makón. A felnőtteket és diákokat városuk, valamint környezetük jobb megismerésére ösztönző, évente megrendezett Makói Városismereti Verseny ma Búzás László helytörténész-tanár nevét viseli. PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA