Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
350 Ki kicsoda? Barta László Szentesen született 1936. január 31-én. Szülei kiskereskedők voltak. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte; 1954-ben a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1958-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Ugyanitt doktorált történelemből 1966-ban. A diploma megszerzése után öt évig általános iskolában dolgozott Szegváron és Szentesen. 1963 és 1978 között a Horváth Mihály Gimnázium magyar-történelem-művészettörténet szakos tanára. 1978 nyarán kinevezték a Csongrád Megyei Levéltár szentesi levéltára igazgatójává, mely tisztségét nyugdíjba vonulásig, 1996. január 31-ig viselte. Az 1960-as években helytörténeti kutatóként került kapcsolatba a levéltárral. Gyűjtőmunkájának első eredményei egy doktori disszertáció (1966) és egy helytörténeti dokumentumkötet voltak; ez utóbbit a helyi levéltárosokkal állította össze (1969). Levéltár-igazgatói működése idején a szentesi levéltár a helytörténeti kutatás és írás legfőbb bázisává vált. Az ő vezetésével valósult meg a „nyitott levéltár" program, amelynek lényege az volt, hogy a levéltár váljék titokzatos, poros, zárt intézményből, a nagyközönség, a diákság, a helytörténet iránt érdeklődők irányába nyitott létesítménnyé, tudományos műhellyé. Ennek szellemében került sor az első levéltári nyílt napokra, amelyből utóbb kinőtt a máig élő, évenként megrendezésre kerülő levéltári napok helytörténeti rendezvénysorozata. A levéltár volt a legfőbb helyszíne a honismereti rendezvényeknek; rendszeresen itt gyülekeztek a helytörténet iránt érdeklődők; itt tartotta összejöveteleit a Hazafias Népfront Szentes Városi Honismereti Bizottsága, amelynek a levéltárosok is tagjai, tisztségviselői voltak. A rendezvények mellett említést érdemelnek a több alkalommal kiírt honismereti pályázatok, amelyekre több tucat értékes helytörténeti tanulmány készült, igen változatos tematikával. Ezek zsűrizésében Barta László mindannyiszor szerepet vállalt. De nemcsak szervezte, hanem maga is művelte a helytörténeti kutatást és írást. Több könyv, helytörténeti kiadvány szerzője, társszerzője; alapvető tanulmányokat készített Szentes város és Csongrád megye történetéből. Tudományos közleményeinek száma megközelíti a félszázat. Legfőbb kutatási területe: a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc története, de foglalkozott legújabb kori témákkal is. Legfontosabb munkái: A szentesi örökváltság 1836; Az 1828. évi országos összeírás Csongrád vármegyében; Szabad Szentes városának képviseleti és igazgatási rendje 1837-1840; Szentes igazgatása az 1848/49-es forradalomban; Csongrád az 1848/49-es forradalomban; A Lakos-gyilkosság (Virágos Istvánnal); Az 1956-os forradalom Szentesen. Ezek mellett részt vett több helytörténeti monográfia és forráskiadvány összeállításában. 1979-től bekapcsolódott a külföldi levéltárakban folyó hunga- ricakutatásba. A Vajdasági Levéltárban 3 alkalommal, a spanyolországi levéltárakban 8 alkalommal végzett gyűjtőmunkát, számos értékes dokumentummal gazdagítva a Csongrád Megyei Levéltárat és a Magyar Országos Levéltárat.
