Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret 273 fekvő Horgoson: A Kárász és a Rónay család rokoni kapcsolatai. Szabadka és Szeged pusztákkal kapcsolatos vitái. Kárász Benjámin főispán életútja. A felsoroltak bizonyítják, hogy az elmúlt három évtizedben óriási helyismereti értékek halmozódtak fel, amelyek írott formában sajnos csak részben maradtak fenn, monográfiákban és más kiadványokban, például a Makói Múzeumi Füzetek sorozatban, a Szeged, illetve a Marosvidék kulturális folyóiratokban tanulmányok formájában őrződtek meg. Néhány városban a levéltári napokon elhangzott előadásokat a helyi televízió felvette, adásaiban nézőinek bemutatta, szélesebb körben ismertté téve a tudományos helytörténeti konferenciák anyagait. A Csongrád megyei levéltári napok helyismeretet, emlékmegőrzést, hagyomány- ápolást indikáló értékteremtő kisugárzása máig nagyon nagy jelentőségű. Az évek során az előadások rendezvénye jó alkalmat kínált különböző pályázatok ünnepélyes eredményhirdetéseihez. Hódmezővásárhelyen 1984-ben Kiss Lajos néprajzi pályázat, Szentesen 1987-ben helytörténeti pályázat díjátadását, 2006-tól a kiemelkedő munkát végző levéltárosok Oltvai-díjának átadását kapcsolták a levéltári naphoz. Tavaly a Honismereti Szövetség emléklapját nyújtották át a szegedi napon Georgiádes Ildikó csongrádi levéltár-igazgatónak. Örvendetes tény, hogy a Csongrád Megyei Honismereti Egyesületnek tíz levéltáros tagja van. A Csongrád megyei levéltári napok programjaihoz már 1981-től kezdődően kiállítások rendezése és megtekintése is társult. A teljesség igénye nélkül említhetők a következő jeles települési személyiségek emlékkiállításai: Szentesen dr. Hadzsy János igazgató-főorvos, Kiss Bálint, Széchenyi-emlékek, Hódmezővásárhelyen Szeremlei Sámuel, Tárkány Szűcs Ernő, Nagy György. Településtörténeti kiállítások: Szentesen, Kisteleken, Óföldeákon, Mindszenten, 1848-49-es emlékkiállítás Szegeden. Emlékezetes volt a földeáki festmény- és bútorgyűjtemény, a csongrádi pecsétkiállítás, az óföldeáki erődtemplom szakszerű vezetéssel történő megtekintése. Múzeumok, gyűjtemények meglátogatására került sor Makón, ahol a József Attila Múzeumot és az Espersit-ház Irodalmi Emlékmúzeumot, Szegváron a Falumúzeumot, Nagymágocson a helytörténeti gyűjteményt, Kiszomboron az Árpádkori Rotundát nézték meg a résztvevők. A lokális történelem emlékhelyeinek gyarapítására tett kezdeményezések, a honismerettel foglalkozó szakemberekkel és civilekkel együttműködve, sok esetben sikerrel jártak. A levéltári napok keretében több településen avattak emléktáblákat, így Makón Giba Antalnak, a Megyeháza tervezőjének (1986), Mályusz Elemér történésznek (2000), Hódmezővásárhelyen Szeremlei Sámuelnek (1984), Nagy Györgynek (emlékszobáját 1990-ben avatták), Tárkány Szűcs Ernőnek (2001), Csanádpalotán Kelemen László szín- igazgatónak, Csongrádon Katona Imre néprajztudósnak (2003). Emléktáblák koszorúzásával emlékeztek Derekegyházán Brusznyai Árpádra, 1956 vértanú tanárára (2007), Makón a Torontói vármegyei Debreczeni Bárány Ágostonra, a Délvidék első magyar történetírójára (2009), Zentán az 1944-ben kivégzettek emlékhelyén.
