Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
220 A honismereti tevékenysés közösségei és színterei helytörténeti kultikus teret, amint számos esetünk bizonyítja. Nemcsak az avató ünnepségek melegítik a résztvevők lelkét, hanem a később oda látogatókat is elgondolkodásra, megállásra és pillanatnyi elmélyedésre késztetik az egyes objektumok. Ezen helyek informatívak, nem hagyják feledni a múlt egy részét, jelenlétükkel részben visszaperlik azt. Az egyes helyek története rávilágít arra, hogy bár a történelem, az idő nagy gőzhengere végighalad a településeken, azonban sorsuk mégis egyedi a rajtuk élő emberekéhez hasonlóan. Amint felsorolásunkból látszik, a bemutatott települések története csak elnéptelenedésükben azonos, minden másban egyéni karakterrel rendelkeztek, útjuk megszívlelendő tanulságokkal jár. A településhálózatban, a települések hierarchikus rendjében - mint a bevezetőben láttuk - vannak erősebbek és gyengébbek. Hagyjuk élni az előbbieket, óvjuk és védjük a még meglévő utóbbiakat, amellyel életükhöz lehetőséget adunk. Fontos feladat, mert színesítik kultúránkat és humanizálják a tájat, élesen látszanak rajtuk a társadalom és gazdaság változásai. Reméljük, korunkban nem lesz tömeges azon települések száma, amelyek helyén utódaink majd emlékhelyek állítására kényszerülnek. BLAZOVICH LÁSZLÓ A Bem József Kulturális Egyesület Szegedi Kirendeltsége A szegedi lengyelek viszonylag későn, 1990-ben alapították első szervezetüket, a Bem József Kulturális Egyesület Szegedi Kirendeltségét. A budapesti székhelyű anyaszervezet évtizedek óta igen szerteágazó tevékenységet folytatott, s folytat napjainkban is a magyarországi lengyelség érdekében. A hetvenes-nyolcvanas években a lengyelek a METESZ székházában találkoztak rendszeresen, ahol megemlékeztek nemzeti ünnepeikről, gyermekeiket történelemre, földrajzra, irodalomra tanították, ugyanakkor komoly gondot fordítottak a hagyományok megőrzésére és átörökítésére. Oktatási tevékenységük 1993-ban kapott új erőre, amikor a szegedi lengyelek csatlakoztak az úgynevezett „vasárnapi iskola" rendszerhez, amely országos hálózattal rendelkezett és nagy szolgálatot tett a lengyel gyerekek anyaországi kultúrára való nevelésében. 1998 őszén megalakult a Szegedi Lengyel Önkormányzat, amely biztosította a lengyelek kisebbségi létéhez szükséges anyagi feltételeket. A magyar állam mellett a helyi önkormányzat is támogatja a kimondottan kulturális jellegű tevékenységet. Az itt élő lengyelek számára az egyik legfontosabb feladat a szervezett nyelvoktatás. Nem szabad megengedni, hogy a vegyes házasságokban született gyerekek elessenek szüleik anyaországi kultúrájától. Az anyanyelv ismerete nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a lengyel kisebbség meg tudja tartani kulturális autonómiáját. A lengyel hagyományok, szokások ápolása, azok népszerűsítése a szegedi közösségben hálás feladat, s ezt nagy szeretettel és odaadással művelik az itt letelepedett lengyelek.
