Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti-helytörténeti gyűjtemények
Honismereti-helytörténeti syűjtemények 179 Az ajtótól jobbra a második, kisebb helyiségbe lépve a konyhába kerülünk. Itt különböző stílusú, készítési technikájú edényeket találunk, sőt régi szódásüveget, poharakat is. A konyhában elkülönítve találjuk az egyes ételek, például a tészta készítéséhez szükséges eszközöket. A régi bútorok festettek. Szöveges, hímzett falvédőkkel díszítették az üresen maradt falfelületet. A konyhából kilépve és az első kis termen áthaladva jutunk abba a harmadik kiállító helyiségbe, mely a gazdálkodás, illetve a háztartás kenyérsütéshez kapcsolódó eszközcsoportját tartalmazza. A kenyérsütéshez szükséges dagasztóteknőt, annak a teknőállványát, a kenyérszakajtót, a sütőlapát mellett még őrlőkövet. A gazdaságban használatos eszközök közül az apróhagyma rosta az egyik legrégibb, 100 éves korát már elhagyott tárgy. Ez kuriózum, hiszen Makó mellett Maroslele is a hagymatermesztéséről híres. Kukorica-vetőgép, villa, rendforgató, kisebb-nagyobb méretű gazdasági eszközök sorakoznak még ebben a teremben. A legbelső, negyedik terem lakószobának van berendezve. A falakon szentképek lógnak, illetve Virág László bérmálási és keresztelési emléke. O volt a falu nagy műgyűjtője, rengeteg régiséget gyűjtött össze élete során. Halála után ezek egy része a helytörténeti gyűjteménybe került, és annak jelentős hányadát teszi ki. Ez az anyag azonban nagyrészt nem helyi gyűjtésű. A szobában van egy nagy szerkény könyvespolccal, melyen a könyvek, folyóiratok igen változatos képet mutatnak. A szoba közepén, az asztalon tintatartó, gyertyatartó, könyv fekszik. Vitrinek, dobogók nincsenek, a súlyra könnyebb tárgyakat a fehérre meszelt falra helyezték fel, a nehezebbeket a földre tették. A múzeumban található tárgyaknak jelentős része, de nem az egésze, lelei. A falu lakói - és a nem helybeliek is - örömüket lelik a kiállításban. KOVÁCS JUDIT Mezőhegyes Város Helytörténeti Gyűjteménye A helytörténeti gyűjtemény épülete eredetileg kórház volt; az 1847-ben, klasszicista stílusban épült „ember kóroda" 64 méter hosszú, boltozott földszintű épület. Eredetileg 83 ágy, gőzfürdő, gyógyszertár és orvosi lakás kapott helyet benne. Megnyitásakor két orvos dolgozott itt állandó alkalmazásban; emiatt is elmondható, hogy Csanád megye egyik legnagyobb kórháza volt. Emeletén 1923-ban nyílt meg a központi iskola, mely 2004-ig működött. Az épület védett műemlék, melyben 2003. április 25-én nyitotta meg kapuit a József Attila Általános Művelődési Központ intézményi keretein belül működő helytörténeti gyűjtemény. A kiállítóterek létesítéséhez elengedhetetlen, alapvető felújítási munkák nagyobb részt társadalmi munkában zajlottak, az installációkat pályázatokon nyert összegek és a József Attila ÁMK biztosította. A földszint nem bizonyult elég nagynak; Békés megye egyik legnagyobb gyűjteménye napjainkban már tíz állandó kiállítással büszkélkedhet. A névadó személyéről
