Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek
146 A honismereti tevékenysés közösségei és színterei szolgáltatta a nagyobb helyismeretet, a kulturális értékek megismerését. A játékos pontszerzés tantárgyi jeggyé fordítható. A múzeum kiállítóterei örömmel fogadták és kalauzolták a diákcsoportokat. Az érdeklődők után a teljes iskolára terjedt ki a helytörténeti nevelés. Nemcsak délutáni, szabadidős tevékenység, hanem helyi tantervi tartalom. Fő nevelési cél, hogy lokálpatrióták legyenek diákjaink, akik ismerik Szeged kulturális értékeit, múltját, szeretik a települést, ahol laknak. KÁROLYI ATTILA A szentesi Köztársaság Téri Általános Iskola honismereti szakköre „Csak az a nép érdemel boldogabb holnapot, aki a múltját is megbecsüli, s értékeit is megőrzi." (S. M. szakfelügyelő) „Öregdiákjaim" egykori honismereti naplóját lapozgatva találkoztam pedagógus kollégám fent idézett bejegyzésével, amelynek mondandója tanári munkámban számomra is meghatározó volt. Mindig fontosnak tartottam, hogy a történelemórákon megismert országos események mellett tanítványaim városunk múltbeli életéről is képet kapjanak. Tanári pályám legszívesebben felidézett emlékei kedves tanítványaimról szólnak, akik szerettek kutatni, érdekelte őket a régészet, szívesen foglalkoztak helytörténettel, néprajzi gyűjtéssel. Honnan ez az érdeklődés a honismeret iránt? Erre a kérdésre választ keresve figyeltem fel Erdei Ferenc „Város és vidéke" című könyvének egy Szentesről szóló megállapítására: „Szentes az a ritka vidéki kisváros, ahol többféle értelmiségi réteg jelentékeny számban van." Ugyanakkor Szentes „kubikos" főváros is. A kubikosok munkájuk során bejárták az országot, külföldön is dolgoztak, kitárult előttük a világ. A fentiekből adódóan megállapíthatjuk, hogy Szentesen mindig megvolt az igény az értékek befogadására, az alkotómunka új eredményeinek megismerésére. A városban már az 1960-as évek óta működtek honismereti körök, amelyeknek tagjai elsősorban munkások voltak, és komoly helytörténeti ismeretekkel rendelkeztek. Egy-egy felnőtt honismereti csoport szívesen támogatta az iskolák honismereti köreit. A Szentesi Köztársaság Téri Általános Iskola - ma Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola - egykori diákjai, volt tanítványaim a családjukban hallottak régi történeteket a nagyszülők, szülők életéről. A családi hagyományokat is megismerve, érdeklődést tanúsítottak az órákon szülővárosuk története iránt is. A tanórák keretei szűknek bizonyultak a helyismeret gazdag anyagának kutatásához. Dr. Pék Józsefné igazgatónő, aki lelkes támogatója volt a honismereti munkának, szakkör szervezését kezdeményezte iskolánkban. Érdeklődő tanulóink részvételével az 1971/72. tanévben indult meg honismereti szakkörünk munkája. Szakköri naplónkban olvashatjuk a művelődési osztály vezetőjének, Mészáros Júliának biztató sorait. „Használjátok fel a városunk adta lehetőségeket! Olvassatok, sportoljatok, művelődjetek! Őrizzétek a hagyományokat!"
