Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenysés nésy évtizede 11 II. A megyei honismereti bizottság A Csongrád Megyei Honismereti Bizottság 1969. március 20-án alakult meg. Az ülést Katona Sándor, a Hazafias Népfront (HNF) megyei titkára vezette, megjelent Töltési Imre, az Országos Honismereti Bizottság titkára. A bizottság tagjait az alábbi módon sorolja fel a jegyzőkönyv: Nyíri Antal, Dömötör János, Tóth Imre, Madácsy László, Inczefi Géza, Túrái Géza, Hojcsi Pál, Józó Jánosné, Börcsök Vince, Barna László, Fazekas István, Fenákel Judit, Horváth Dezső, Juhász Antal és Boros József. Elnöknek Nyíri Antalt választották, míg titkárnak Börcsök Vincét.7 A bizottság munkáját támogatta a Megyei Módszertani Intézet, ahol erre a feladatra bizottság alakult, amelyet hosszú ideig Szigeti György irányított. Sajátos helyzetet jelentett, hogy Bálint Sándor egyetemi tanárt a bizottság munkájában nem vették számításba, sőt még előadás tartására sem hívták egyetlen alkalommal sem, mindössze az 1978-as szegedi honismereti akadémián tartott korreferátumot, feltehetően felső bíztatásra, holott munkásságának egy része kifejezetten honismereti jellegűnek tekinthető. Gondoljunk csak a Szegedi szótárra, A szögedi nemzet köteteire és a Szeged városa című művére! A bizottság tagjainak kiválasztásában a személyes érdeklődési irány és a szervezeti képviselet egyaránt kimutatható. Nyíri Antal nyelvész professzor Madácsy László egyetemi docenssel, irodalmárral és Tóth Imrével, földrajz szakos egyetemi adjunktussal az egyetemet, Inczefy Géza nyelvész a főiskolát, Dömötör János múzeumigazgató Vásárhelyt, Hojcsi Pál középiskolai igazgató Szentest, Barna László a megyei, Fazekas István a Szeged városi művelődési osztályt, Juhász Antal néprajzos a Móra Ferenc Múzeumot, míg Fenákel Judit és Horváth Dezső újságírók a megyei lapokat képviselték. Börcsök Vince mint néprajzos és gyűjtő, Boros József, a megyei HNF munkatársa pedig a fenntartó szervezet nevében került a bizottságba. A tagság döntő részét párttagok tették ki, a vezetést a népfront, a párt megnyújtott karja látta el, amely által a civil mozgalom állampárt általi felügyeletét alulról és felülről egyaránt biztosították. Amint Halász Péter előadta, attól függően, hogy ki volt a HNF főtitkára, lehetett gúzsba kötve vagy szabadabban mozogni.8 * Mindezt ugyancsak érezhették a megyékben. Az iratok tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a bizottság nem minősült zárt szervezetnek. Az üléseken meghívottak vettek részt, az eredeti bizottsági tagok közül többen alig-alig jártak el oda. Hiányzásukért nem vonták őket felelősségre. Tehát a kinevezetteknél szélesebb körűnek tekinthető a bizottság létszáma, és általában azok jelentek meg, akik az ügyet fontosnak tartották, illetve ráértek. A feladatok mennyiségétől és fontosságától függően évente 2-4 ülést tartottak. Ev elején az előző év értékelését végezték el, és az éves munkatervet beszélték meg, valamint egy-egy előadáshoz kapcsolódva aktuális témákat (üzemtörténet, évfordulók, földrajzi név7 Ősz Károly: A Hazafias Népfront politikai tevékenysége a hazafias és internacionalista tudat formálásáért Csongrád megyében. Szeged. 1985. Kézirat. 38-39. o. és 39. jegyzet. 8 Halász Péter: Nemzeti örökségünk része - a honismereti mozgalom. Előadás a 2010. évi honismereti akadémián, Kőszegen. = Honismeret, 2010. 4. sz. 7.
