Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede I. A HONISMERETI ÉLET KIBONTAKOZÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN 9 A honismereti tevékenység négy évtizede és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 20 éve I. Az előzmények Az emberiség történetében, mióta írásbeliség létezik, nyomon tudjuk követni azokat a szellemi irányokat, amelyek hosszú távon hatottak, és formálták a társadalmi gondolkodást, amely szemléleten belül nem egyszer változások játszódtak le mindaddig, amíg a régit új irány váltotta fel. A francia forradalom után kialakult társadalmi viszonyok közepette az említett módon született a romantika, amelynek szellemi hatása a stílus és eszmerendszer megszűnte után is sokáig hatott a művészetekben és a humán tudományokban. Az elsősorban német földről a 19. század második harmadában hozzánk érkező eszmeáramlat és életérzés termékenyen hatott a hazai talajon. Az irodalom területén ismert Petőfi Sándor és Arany János, valamint sok más alkotó tevékenysége. Hozzájuk, mint elődökhöz köthetjük a 20. századon végig jelen lévő népi írókat és költőket. A zenében Brahms Magyar táncok című alkotása ugyancsak szívesen hallgatott darab. Német hatásra Dvorak szláv népdalokat használt fel munkásságában, majd már a 20. századból ki ne ismerné Bartók és Kodály zenei világát, amely az elődökében gyökerezik. A sok festő nevének és alkotásaiknak felsorolásától most eltekintünk. A történettudomány ugyancsak a romantika múltba fordulása nyomán lépett új szakaszába. A kutatók egyrészről a levéltárakban kezdtek búvárkodni, ezzel a történet- írás forrásbázisát szélesítették, másrészről az államok és uralkodóik történetét kezdték szélesíteni más területek beemelésével a történészek látókörébe. Kezdtek a „nép" felé fordulni, az egyes helységek, valamint lakosságuk leírásával és jellemzésével próbálkoztak, amely irány a néprajz, az etnográfia, mint önálló tudomány kialakulásához vezetett. Ezzel már el is érkeztünk honismereti mozgalmunk gyökereihez, amelyek a néprajzi gyűjtéshez kötődnek. Közvetlen indíttatást a finn példák adták a hazaiaknak. Északi rokonaink a két világháború közötti időben ugyanis rájöttek, hogy az életformaváltozással számos olyan tárgy, használati eszköz tűnik el, amelyre már nincs szükség a mindennapi életben, és ha nem kerülnek múzeumokba, nyomuk vész. Elindult a gyűj