Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
A magassági kiépítést a megadott 10 m-es vízállás figyelembe vételével úgy készítettük el, hogy a hullámverés felfogására 50 cm-es biztonsági szintet képeztünk ki. Ez azt jelentette, hogy az alacsonyabb szinteken kettő, máshol egy zsákmagasságnyi magasítást végeztünk a kívánt szintnek megfelelően. A szorítógát magasságát az átszivárgó vízszintnek megfelelően a szükséges magasság fokozatos kiépítésével biztosítottuk. A mellvédfalon átszivárgó víznek alig volt valami ellenállása, ezért a medencékben kialakult vízszint megegyezett a folyó vízszintjével. A szorítógát mögött a talajból kilépő fakadóvizeket folyókákon keresztül elvezettük a városi csatornahálózatba. A szegedi fővédvonalon gyenge szivárgás volt tapasztalható a 11+234 és 11+578, valamint a 11+600 és 11+720 szelvények közötti szakaszokon. Az előbbinél a Szeged átrakó pu-ra bemenő kisvasúti töltés képez természetes szorítógátat, a második helyen sem kellett védelmi beavatkozást végezni. Erősebb szivárgás lépett fel a 12+100 és 12+700 szelvények között. Ezen védszakasz a Tisza pályaudvarral párhuzamos. A védekezési munkák végrehajtása érdekében a MÁV kerítését elbontottuk és az egész említett szakaszt 60 cm magas szorítógáttal láttuk el, megfelelő számú kazetták kiképzésével. A védgáton átszivárgó víz — amely közel a rézsűlábhoz lépett ki a töltésből — az ellennyomó medence megtöltése után az útburkolat ágyazati rétegében szivárogva megkerülte a szorítógátat és lassan feltöltötte a darabárus raktárak előtti útburkolatokat. Ezen fakadóvizek Tiszába visszaszivattyúzására engedélyt adtunk a MÁV illetékes szerveinek, azonban ezzel csak később éltek, mondván azt, hogy őket a víz nem zavarja. A 12 + 600 és 12 + 650 szelvények között a töltésláb erősen átázott, ezért itt homokzsákokból bordás leterhelést készítettünk. Igen erős szivárgás és átázást észleltünk a 12 + 680 szelvényben, mintegy 10 m-es hosszban, ahol a védekezést megelőző időszakban egy a töltésrézsűbe besüllyesztett üzemanyag-tárolót is találtunk. A provizórikus létesítményt szétszedve a töltés hiányzó részét homokzsákokkal pótoltuk, bordás leterhelést alkalmaztunk. A Felső-Tisza parti védszakaszon — ahol szivárgás lépett fel — igen késleltetve jelent meg a víz. Lassan növekedő, de nem intenzív szivárgást észleltünk a Molnár utcai területen a 15+400 és 15+500 és 15+700 (fűrészüzem), valamint a 15+750 és 15 + 900 (SZEOL pálya) szelvények között. Ezekben a helyeken az átszivárgó víz elvezetésén, valamint a fokozott figyelőszolgálaton kívül más védekezési tevékenységet nem végeztünk. A szegedi fővédvonal védekezés építési munkálatait a kiegészítő tevékenység kivételével, május 29-én befejeztük. Szeged város teljes biztonsága érdekében május 28-án az ATI VÍZIG Védelmi Törzse elrendelte a szegedi II. rendű védvonal fóliás bevédését. A védvonal vagy más néven a Körtöltés 11,7 km-es hosszából 7 km a külső oldalon téglaburkolatú, amely mögött üregek és kevésbé tömörített földtömeg van, amit a szivárgó víz ellen, másrészt hullámverés ellen védeni kellett. Ezen szakaszon a víz oldal felöl 1:1-es burkolat rézsűs kiképzéssel van megépítve, a felső harmadban 40 cm-es padkával. A Körtöltés magassági kiépítése — 85,00-85,40 mAf szintek között változik, amely biztonsággal megfelelt az elrendelt 10 m-es védelmi szintnek. (84,37 mAf) A fóliás bevédés elkészítésére műszaki megoldást, kivitelezésére technológiai tervet készítettünk. A műszaki megoldást itt is — mint minden más védekezési megoldást — egyeztettünk az I. Védelmi Körzet vezetőségével. A fóliás bevédés végrehajtását 2 db 4,20 m-es fóliasáv összehegesztésével, majd az l:l-es rézsű leborításával és a fólia rögzítésével oldottuk meg. 306
