Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT KÉSZÜLT SZENTES VÁROS TANÁCSA ÁLTAL SZENTESEN, 1970. ÉVI JÚNIUS HÓ 22. NAPJÁN TARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSEN 1. napirendi pont Tájékoztató az árvíz helyzetéről. Dr. Kocsis Ferenc tanácsülés elnöke: A Városi Tanácsot a június 5-i tanácsülésen tájékoztatták az árvízhelyzetről és közelebbről Szentes város problémáiról. Az árvízfelelősök részére egy hete tartottak tájékoztatást. Miután a városban a legkülönbözőbb hírek vannak, szükségessé vált, hogy tájékoztatást adjanak minden tanácstagnak — nemcsak az érintett városrészek tanácstagjainak —, és mindazoknak, akik e munkába felelősként vagy szervezőként be vannak vonva. Az a kérése a tanácstagokhoz, hogy az itt elhangzottak alapján a valóságos helyzetnek megfelelően adjanak tájékoztatást a lakosság kérdéseire és ennek megfelelően készítsék fel választóikat az esetleges tennivalókra. Dr. Bajomi Sándor vb-elnök: Mint dr. Kocsis elvtárs mondotta, június 5-én tájékoztatták a tanácstagságot az akkori helyzetről. Most az a feladat, hogy az eltelt időszak alatt kialakult helyzetről adjanak tájékoztatót, egyben ismertessék a jelenlegi helyzetet, és a helyzetből megítélhető és várható fejleményeket, esetleges tennivalókat. A helyzet érzékeltetésére ismerteti a vízállás helyzetét június 5-től június 21-ig. Tehát nem lehet azt hinni, hogy a pár napos meleg idő után minden rendben van. Veszélyt jelent, hogy a vízmennyiség nagy, a Maroson, a Körösön, a Tiszán egymás után kisebb- nagyobb árhullám érkezik, veszélyes, mert a gátak nagy tehernek vannak kitéve, mert az utóbbi hónapokban lehullott csapadék gátolta a védekezést és a gátak minőségét rontotta. Június 5. óta a változás, hogy addig a város befogadónak volt kijelölve, ma a város nem befogadó, legfeljebb bizonyos részben önmagának mentője, és részben kitelepülő város. Az a feladat, meghatározni, hogy adott esetben, ha a város egyes részeit ki kell telepíteni, akkor hogyan, hova, milyen szervezettséggel, milyen irányítással, milyen technikával, milyen személyekkel hajtsák végre. Erre tervet készítettek. Hogy Szentes nem befogadó, hanem kitelepülő város lett, azt egyrészt a Hármas-Körös torkolati szakaszán, másrészt a mindszenti gátszakaszon lévő probléma okozza. Tehát nem a mi gátszakaszunkon van a baj. A helyzetből ítélve reménykednek, hogy nem lesz gátszakadás, de fel kell készülni minden eshetőségre. Hozzáteszi, hogy ha gátszakadásra kell számítani, ezt a műszaki vizsgálat órákkal előbb tudja jelezni, tehát gondoskodni tudnak mindenkinek megfelelő helyre szállításáról. Tájékoztatja a tanácsülést, hogy eddig a város területén belvíz miatt megrongálódott épületek vannak és a mező- gazdasági termelésből estek ki területek. A kár mintegy 67 millió forint. A terv ismertetése előtt elmondja, hogy Szentes város rossz helyzetben is viszonylag jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, vagyis a városnak belterületen is, külterületen is vannak olyan pontjai, ahol — bárhol szakad el a gát — víz nem lesz. Ez megkönnyíti a mentési munkát is. Térképen bemutatja a kitelepítendő és a befogadó területeket. Elmondja, hogy a kitelepítésnél elsősorban az embereket mentik, ha van idő, mentik az állatokat is. A kiürített területeket lezárják, a terület őrzésére megfelelő erőket állítanak be, az emberek az állatok etetéséről is gondoskodnak mindaddig, amíg víz nincs. 277
