Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
mindhárom pályaudvaron egy-egy orvos plusz 2 ápolónő mentőautóval teljesít szolgálatot. A visszatelepítés zavartalan volt, lényeges ellátandó eset nem volt. Igen nagy feladatot jelentett ezen a napon szükségkórházban fekvő, illetőleg onnan az otthonukba hazaszállítandó betegek sorsának intézése. Erre a célra 7 autóbuszt és 10 mentőautót igényeltünk. Az idős, nehezen járó egyéneket a rendelőintézetben fogadtuk, az autóbuszokat rögtön kiürítettük és küldtük vissza Hódmezővásárhelyre. Innen igyekeztünk saját autóinkkal, mentőautóinkkal a betegek hozzátartozóihoz kiszállítani. Kórházi felvételre csak az kerülhetett, akit a szükségkórházak kórlappal és dokumentációval küldték át, ezeket mindjárt a megfelelő osztályra szállítottuk. Az idős betegek közül 4-re 5-re virradóra éjjel három magatehetetlen személyt voltunk kénytelenek mégis felvenni. Kettőnek a hozzátartozóit reggel sikerült kinyomoznunk, személygépkocsival hazaküldtük őket, a harmadik idős asszony elhelyezésére már a fél várost bejártuk, amikor délben derült ki, hogy a kórházzal szemben lakó földműves édesanyjáról van szó, így ennek hazaszállítása is megtörtént. A műtők steril holmival el vannak látva, megfelelő személyzet is rendelkezésre áll, tehát a kórház normál működése VI. 4-én már megindult. Június 4-én kórházi létszámunk 120 fő, június 5-én a kórházi bent fekvők száma 192 fő. Minden osztály és kiszolgáló részleg zavartalanul működik. Betegeink Hódmezővásárhelyről történő visszatelepítés után a makói kórház ösz- szes anyagát fokozatosan hazaszállítottuk, leltározásuk most van folyamatban. Kb. 2 hét múlva tudunk nyilatkozni arról, hogy mi az egyenlegünk. A Gyuláról átrendelt 2 db 500 ágyas szükségkórházi felszerelést részint az Oldalkosár utcában, részint a Mezőgazdasági Technikum kollégiumában leltározás után egy kiürített helyiségben elraktároztuk és leltározás után gondoskodtunk megőrzésükről. Szó volt róla, hogy ezeket az anyagokat Makóra fogjuk szállítani és itt véglegesen átvenni, azonban az árvízhelyzet miatt még további szükség van a két szükségkórház készenlétbe tartására. Remélhetőleg nem kerül rá sor, azonban minden eshetőségre készülnünk kell. A III. fokú készültség idején a kórház párttitkára és igazgatója minden árvízvédelmi összetartáson és megbeszélésen részvett és így módjukban volt állandóan tájékoztatni dolgozóikat a helyzetről. Talán most már mi is nyugodtan csatlakozhatunk Makó város társadalmának mozgalmához — „Megvédett városunkat még szebbé tesszük” —. Kórházi vonatkozásban ezt úgy fogalmaznánk meg, hogy „Megvédett városunk kórházát még szebbé és még korszerűbbé fogjuk tenni” és az elkövetkezendő egy-két évben mindenerőnket a cél megvalósítása érdekében fogjuk összpontosítani. Makó, 1970. június hó 20. Dr. Strobl Ferenc kórházigazgató 272
