Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
zett listával kívántak indulni az ipartestületi választáson. A kialakult helyzet a koalíciós pártok együttműködését kívánta volna. A kommunisták azonban a köztársaság ellenes összeesküvés kapcsán tovább támadták a kisgazdapárti vezetőket. Shovy Kálmánt a „szegedi Kovács Bélának" nevezték. (Kovács Béla a kisgazdapárt korábbi országos főtitkára volt, akit belekevertek az összeesküvésbe.) így az ipartestületi választáson a kisgazdapártiak külön listával vettek részt. A március 2-án tartott választáson a szabadságpárti lista 770, a kisgazdapárti 581, a munkáspárti közös lista pedig mindössze 473 szavazatot kapott. A szabadságpárt tehát jelentős többségre tett szert a választáson. Szegeden 1947. március 19-én a fakultatív hitoktatás tervezett bevezetése ellen nagyszabású diáktüntetés kezdődött, amelyen zömében többezer középiskolás vett részt. Másnap délelőtt, amikor már sok egyetemista és főiskolás is csatlakozott a tüntetőkhöz, az ávó titkos támogatásával, a kommunista párt által mozgósított munkások támadtak a tüntetőkre vasrudakkal, valamint más támadó eszközökkel felszerelve, és sok diákot, lányokat is, összevertek, ami óriási felháborodást keltett a városban. A rendőrség, a kommunista propaganda kezdettől fogva azt állította, hogy szabadság pártiak voltak a tüntetés szervezői, felbujtói. A felbujtónak tekintett, annak nyilvánított személyeket letartóztatták, és nem keveset internáltak közülük. Nagyiván János szabadságpárti képviselő a parlament április 27-i ülésén részletesen ismertette a diáktüntetések lefolyását, és élesen bírálta a baloldali pártok, a hatalom eljárását és intézkedéseit. A Nemzetgyűlési Napló szerint a következőket mondotta: „Most az ifjúság kiment az utcára. Miért vonult ki? Március 16-án a szegedi templomban felolvasták a hercegprímás levelét, amelyben tiltakozott a fakultatív vallásoktatás ellen, és ezután a középiskolás diákok csoportba verődve tárgyalták ezt minden különösebb irányítás nélkül. Az az ötlet vetődött fel közöttük, hogy memorandumba öntik panaszaikat, és azzal elmennek a tankerületi főigazgatóhoz. így jött létre a tüntetés. De ne is csodálkozzunk ezen, hiszen a felszabadidás utáni politika kezükbe adta a diákoknak az önkormányzatot, diákszövetséget alapítottak, tehát ők szerintük jogosan cselekedtek. 1945-ben kivezényelték őket tüntetésre, számtalan tüntetésnek tanúi voltak és látták, hogy soha nem verték szét a tüntetőket. Nem is gondoltak arra, hogy éppen ellenük használják a tüntetés ellenszerét, és felvonultatják ellenük nemcsak a rendőröket, hanem a munkásságot is [...] Egy-két napi belső forrongás után, március 19-én szerdán délelőtt a piarista gimnázium tanulói végleges elhatározásra jutottak, hogy a tiltakozó felvonulást megcsinálják. Értesítették a többi középiskolás fiúkat és lányokat, ésal 8-20 év közöttiek mintegy 3-4 ezren összegyűltek és zárt sorokban a tankerületi főigazgatóság elé igyekeztek 83
