Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

Pártunk érdekében hivatkoztunk annak jogára, hogy gyűléseket tarthassunk és sa­ját sajtót adhassunk ki. Pártprogramunk a következő szavakkal záródott: „A szellem az anyag fölött áll. Ezért lehetetlennek tartjuk a szellem világa fölött a materializmus győzelmét. Hiszünk az egy Isten létezésében, aki az embert teremtette, és isteni akarata folytán a történelmen végigvezette. Meg vagyunk győződve, hogy csak az Isten-eszme szolgálata adhatja meg az embernek - miután az anyag bilincseiből kiszabadította magát-az igazi szabadságot. Az Istenben való szabadság az emberiség legnagyszerűbb öröksége." Nagyiván János e párt programjában megfogalmazott elveket vallotta magáénak, így ő is ott volt a pártalapítók között. A Magyar Szabadságpárt megalakulásáról könyvében Sulyok így számol be: 1946. november 24-én bontottuk ki a Magyar Szabadság zászlaját Budapesten. Mivel még nem volt saját újságunk, a gyűlést falragaszokkal kellett meghirdetni. In­gyen, nehézségek ellenére kereken 20 ezer ember követte felhívásunkat, ami Budapes­ten rekordot jelentett. A komtnunista és a szociáldemokrata gyűléseken résztvevők szá­mával nem lehetett összehasonlítani, mivel azokra az embereket szervezett terrorral úgy kellett összeterelni, mint a barmokat. A kisgazdapárt semmiképpen sem tudott soha ilyen tömegeket mozgósítani. Gyűlésünket a Sportcsarnokban tartottuk, mely 5 ezer személyt tudott befogadni. Körben a szabadban hangerősítők voltak felszerelve. A gyűlést Hegymegi Kis Pál ve­zette. Rajtam kívül még Nagy Vince, Oberschall Ilma, grófPálfy József, Nagyiván Já­nos és Vásáry József beszéltek. A siker roppan nagy volt. A beszédeket percekig tartó él­jenzésben és tapsokban részesítették. Még a kommunista küldöncök is megfeledkeztek megbízatásukról, a gyűlés megzavarásáról és velünk együtt ujjongtak. Egy komtnu­nista letépte pártjelvényét és a sárba taposta. A szolgálatot teljesítő rendőr letette a fegyverét, hogy kezeivel szabadon tapsolhasson. Valamennyi szónok bírálta a kisgazdapártot, egységes frontot alkottak az osztály­harc politikája és a vörös kenyérterror ellen, nemzeti összefogást kívántak és figyelmet a szabadságjogokra. Kímélve a Szovjetunió érzékenységét, a hallgatóság tudomására hoztuk, hogy semmilyen Quisling-kormányt nem támogathatunk mely hajlandó arra, hogy Ma­gyarországot a Szovjetunió vazallusává tegye. Nyomatékosan a keresztény erkölcs el­veihez tartozóknak váltottuk magunkat, erre akartuk politikánkat felépíteni. Sikerünk olyan átütő volt - a kommunisták számára is -, hogy ez az első gyűlés kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy politikai sorsunkat megpecsételje, mert mint tö­megpárt már túl erősek lettünk. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom