Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
Imádsagos szívvel álljuk a szenvedéseket, tűrjük a nélkülözéseket, Isten akaratában való megnyugvással tesszük meg a legtöbb lemondást, mert tudjuk, rendíthetetlen hittel hisszük, hogy minden szenvedésünket, minden áldozatunkat a legszentebb célért: a magyar szabadságért, a magyar függetlenségért hozzuk meg! Cikke elején a vallás hármas gondolatának - hit, remény, szeretet - fontosságát méltatja. Utal arra, hogy a hit segítségével az ember a rámért sorscsapásokat jobban el tudja viselni. Szól vallás nélküli önző és hatalomra törő emberekről, akik az emberiséget félrevezették, s akiknek - hit nélküli emberek könnyen áldozatául esnek. Elemzi a múlt rendszer súlyos bűneit is, amelyeknek szerepe van abban, hogy a nép körében némi közömbösség tapasztalható a nemzet, a haza sorsa iránt, de bízik abban, hogy a nép vallásossága újra erősíti a hazafiságot, a függetlenség visszaszerzéséért folytatott harcot. Az 1945 őszi kisgazdapárti választási győzelem után a helyi kommunisták nemcsak folytatták, hanem fokozták támadásaikat Nagyiván és a kisgazda- párt más helyi vezetői ellen. Erre az adott lehetőséget, hogy a helyi politikai és közéleti fórumokon Nagyiván többször a kommunistákétól eltérő álláspontot képviselt. November közepén a városi törvényhatósági közgyűlésen vita folyt arról, hogy - a kormány szándékának megfelelően - szükség van-e gazdasági rendőrség létrehozására. Nagyiván a szabad kereskedelem, szabad piac szükségességét valló, liberális álláspontjának megfelelően felszólalásában helytelenítette a gazdasági rendőrség létrehozásának szándékát. Néhány hónappal később a városi közigazgatási bizottság ülésén szóvá tette, hogy sok a panasz a Béke utcában és a törvényszéki fiókfogházban fogvatartottak körülményeit, a velük való bánásmódot illetően. A kommunisták, a lapjukban a Délmagyarország- ban Nagyiván felszólalásait, megjegyzéseit sorra-rendre a demokrácia elleni támadásnak minősítették. December közepén a nemzeti bizottság Donászy Kálmán elnökletével ülést tartott, amelyen Szirmai István a kommunista párt nevében a kisgazda- párttal való kapcsolatukról, a kisgazdapártiak „vélt sérelmeiről" beszélt. Azt mondta, hogy ők a kisgazdapártot „soha nem bántották". Ugyanakkor mégis azt állította: nem ők tehetnek arról, hogy a kisgazdapárt vezetőségében olyanok vannak, akikkel nem tudnak együttműködni. „Nem tudunk együttműködni a Shvoyokkal, a Greszekkel és Hunyákkal" - mondotta. Ekkor Nagyivánt még nem említette. A felszólalásra a bizottság kisgazdapárti tagjai nem reagáltak. 72