Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

tisztásoknál 57%-os többséggel győzelemre segítette a kisgazdapártot. Ez a győzelem sokkal több volt, mint egy párt diadala. Ezzel tudatta a nemzet, hogy elutasítja az osz­tályharcot, a valláserkölcs alapelveihez hű marad, a nemzet hagyományait magasra tartja és a magángazdálkodás hívének vallja magát. Ez volt ennek a döntésnek a pozitív értelme. A negatív értelme ezzel szemben a bol- sevizmusnak, mint ideológiának elutasítása, amely a nemzeti sajátosságoktól idegen. (Sulyok Dezső: Két éjszaka nappal nélkül. Budapest 2004.149.) Mindezt Nagyiván is így gondolta. Eszmevilága még abban hasonlított Sulyokéhoz, hogy mindketten római katolikusok és mélyen vallásosak vol­tak. Vallásos meggyőződésük élesen szemben állt a kommunista ideológia ateizmusával, és eggyéforrt az általuk képviselt nemzeti eszmével, a szentistváni gondolattal. Sulyok Dezső politikai szerepéről, nézeteiről, törekvéseiről Pölöskei Fe­renc akadémikus a politikus említett könyvének 2004. évi magyar kiadásához írott tanulmányában a következőképpen jellemzi: O maga még 1945 végén a kisgazdapárt frontemberévé válva Budapestre költö­zött. 1946-ban kinevezték az Országos Pénzintézeti Központ elnökévé. Vitalitását az önálló, demokratikus Magyarország kiépítésének szentelte. Felemelte szavát többek kö­zött a közélet tisztaságáért, a békeszerződésben a nemzeti kérdés igazságos rendezésé­ért, az állami szuverenitás megvédéséért, az egypárti hatalmi diktatúra elhárításáért. Ehhez hasznosnak vélte az Európai Egyesül Államok létrehozását, amely szerinte segí­tette volna a diktatúrák elhárítását. Az ellenerők azonban túl súlyosnak bizonyultak. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetése megállj!-t parancsolt. Rákosi és a Ma­gyar Kommunista Párt kívánságának megfelelően már 1946-ban megkezdődött a de­mokratikus erők szétverése, s a hírhedt szalámipolitika jegyében Sulyokot eltávolítot­ták a politikai élet porondjáról. Végső kétségbeesésében megalapította új pártját, a Ma­gyar Szabadságpártot, hosszú munkálkodásra azonban nem rendezkedhetett be. Az ál­lampárti rendszer előkészítésének idején kegyetlenül felszámolták. Cikkeiben Nagyiván a Sulyokéihoz hasonló gondolatait burkoltabban, rejtettebben fogalmazta meg. Boldog újévet! 1945. december 30. Magyar testvéreim, aligha volt még nagyobb szükség jókívánságra, mint napja­inkban. Aligha kívánhattuk melegebb szívvel, hogy „Boldog újévet", „Boldogabb, re- ményteljesebb magyar jövendőt", mint éppen ennek az esztendőnek a küszöbén. A re- ményteljesébb magyar jövendő megvalósítása tőlünk, az Istenben bizó és kötelességét 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom